Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

7. kép. Miskolci képeslap Máyer József vendéglős és bortermelő szőlészetéről Szüreti mulatságairól nemcsak a korabeli sajtó cikkezett, hanem —jó reklámfogással — az azt ábrázoló képeslapok országszerte elterjesztették hírét (7. kép). A Rákóczi u. 2. sz. épületet már ő alakíttatta át. Ebben nyitotta meg Kis pipa (vagy Kispipa) nevű vendéglőjét. Lakása az épület emeleti részén volt (8. kép). Az épületet és vendéglőt halála után özvegye, majd gyerekei örökölték, s ők kezelték. Utolsó tulajdonosa ifj. Máyer József volt, s az 195 l-es államosítássá megszűnt a fél évszázad alatt közismertté és elismertté vált (Kispipa) is. Hasonlóan 19. század eleji alapítású volt az ún. „Messzelátó csárda" is. 1821/22-ben Pollák Dávid alapította a Domby-féle térképen 196. számmal jelölt „csárdá"-t. A visszaemlékezések és a népi névmagyarázat szerint a Vörösmarty utca és az ezen túli területek még beépítetlenek voltak, amikor a csárda megnyílt. A város környékét innen északi—keleti—déli irányba egyaránt be lehetett látni. Jeles tulajdonosai között őrződött meg Balázs Lajos neve, aki a 20. század 30-as éveiben szolgálta ki vendégeit.

46 Az épületet — számos funkció és tulajdonosváltozás után — az 1970-es évek közepén bontották le, helyén ma a Vörösmarty lakótelep egyik tízemeletes tömbje áll. 46 Halmay B.-Leszih A., 1929. 5 37. 25