Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

HI. A BÁNYÁSZOK SZOCIÁLIS KÖRÜLMÉNYEI A lakótelep kialakulása és fejlődése A bányakolónia alsó települése, a Hosszúsor csaknem egyidős a somsályi bányászkodással: melyet 1903-ban kezdtek építeni. Építettek egy tiszti (főnöki lakást), 3 altiszti és 12 munkásházat, továbbá egy munkáslaktanyát, iskolaépületet és élelemrak tárat.

5 7 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezetői a munkáshiány érdekében munkáskolónia létesítését határozták el, hogy a telepet továbbépítsék. Az erre vonatkozó részletet lássuk az RMST Budapesten 1905. évi április 15-én megtartott igazgatósági ülésének jegyzőkönyvéből. „Borbély Lajos műszaki vezérigazgató úr jelenti: ... A bányaüzem tekintetében: úgy a vas-, mint a szénbányákban nagyfokú munkáshiány uralkodik; ugyanis a bányamunkások mintegy 75%-a a vidéki munkásokból kerül ki és csak 25%-a van colonizálva; a bányavidéken a kivándorlás még mindig nagy és ezen munkáshiány sok kárt okoz. A munkásoknak ezen nagyfokú elmaradása a szénbányáknál, ahonnan a szén egyforma napi mennyiségben kell, hogy a hengergyárakhoz szállíttassák, egy állandó veszélyt rejt magában a hengergyárnak üzemben tartását illetőleg, amely bajon csakis a colonisatio által lehet segíteni. Tekintettel ózdra, elsősorban a somsályi bányatelepet kell megfelelő munkásházzal ellátni és ez irányban 28 ház építését vette tervbe, amelyekben 150 lakás volna, ami által hetenként 100 kocsi szénnel több termelés volna biztosítható ... A jelentést az igazgatóság tudomásul veszi, egyúttal elhatározza, hogy a javaslatokhoz képest Somsályon egy munkáscolónia létesíttessék és a tervbe vett 28 ház építéséhez szükséges és előirányzott 210 000 K-hitelt a műszaki vezérigazgató úrnak megadja a befektetési számla terhére."

58 Ezzel a módszerrel természetesen a munkásság önálló szervezkedését is gátolni igyekeztek. A vállalat figyelme miként korábban, fokozottan a telepítés felé fordult. 40