Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)
A férfi dolgozók a tmk- (tervszerű megelőző karbantartás) szakmunkát és a gépek beállítását végzik. Ugyancsak férfi munkaerő végzi a „fehérítést" (termékkikészítést), s a segédmunkákat. A munkahelyek korszerűsítésére, a szereidé épületének felújítására 1,1 MFt-ot fordítottak, a központi fűtés korszerűsítésére az 1979 évben 260 ezer forintot. A raktár korszerűsítését is ekkor kezdték, melynek befejező munkái 1980-ra elkészültek, mintegy 560 ezer forintos költséggel. A szociális és egészségügyi ellátás javítására 1979ben 1,7 MFt-os beruházási összeget irányoztak elő, melyből 1980-ban egy korszerű fürdő és öltöző építése valósult meg. 16 2 A három telephely irányítási nehézségei, valamint a nagy belső szállítási és üzemi költségek miatt a központosított gyáregység létrehozása erősen indokolt. Ennek szükségessége már 1976-ban felvetődött. Eszerint az egységes gyár telepítését Somsályon kívánják megoldani a jelenlegi üzemmel szemben levő üres területen. Itt kisajátításra került 30 ezer m 2 terület erre a célra. Az előtervtanulmányt a Miskolci Építőipari Vállalat elkészítette. Megkezdődött a terület megközelítéséhez szükséges átjáró feltöltése. A beruházás megkezdését a népgazdaság helyzete, a korlátozott hitelfelvételi lehetőség jelenleg negatívan szabályozza. A VBKM ózdi gyáregységének igazgatója 1977 óta Dobos István főmérnök. * Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat Somsályi Üzemegysége Az 1960-as évek közepétől a bánya széntermelése nem növekszik, így a munkások egy része — elsősorban a nem helyben lakók, akik a munkásszálláson laktak — fokozatosan „leszámolnak", otthagyják a bányát. így a számukra eddig otthont biztosító épületeket gondos előkészítés után más célra használják fel. A bánya ugyan még üzemel, de a különálló épületben, a bánya területén kívül új könnyűipari üzem telepítését határozzák el. A könnyűipari üzem létrehozása nagyon fontos politikai kérdés megoldását eredményezte. Egyrészről a bánya megszűnése utáni munkalehetőség folyamatos biztosítását, másrészt a nők foglalkoztatottságának bővítését tette lehetővé. Ebben az időben köztudomású, hogy Ózd és vidéke igen szegény volt női munkahelyek tekintetében. Az ipar vidékre való telepítésének gazdasági oldala sem elhanyagolható. így került sor arra, hogy 1967. október 23-án megnyitotta kapuit 13 fővel, Losonczy János üzemegység-vezető irá115
