Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

nyitásával a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat Somsályfői Üzemegysége. Az 1967 december hónap és 1968 első negyedéve az új munkaeró'k toborzásának, felvételének ideje volt. Ekkor egyhónapos próbaidőre vették fel az asszonyokat és aki megfelelt, az maradt. Az 1968-as esztendő a felvétel és a betanulás éve volt. Évvégére 50 főre emelkedett a létszám. Az 1969. év végére 110 fő nő és férfi dolgozott az üzemben. Az üzem beindulásakor az üzemegységnek nem volt termelési terve. A kezdő kereset 5,— Ft teljesítménybér — kötött órabér — volt. így a kereset igen alacsony volt, 1968. januárjában alig 800,— Ft. 1968. szeptemberében vezették be a teljesítménybéres elszámolást, amikor is a munkások bére emelkedni kezdett.

16 3 A termelés beindulásakor lakkvászonos iskolai és óvodás táskákat gyártottak. Majd 1968. II. negyedévétől folyamatosan „aktatáska" gyártására álltak át, emellett bevásárlótáskákat és egyéb apró árut készítettek, melyeknek 80%-át exportra gyártották. Ezzel a termelési érték is emelkedett, míg 1968-ban 7 MFt, addig 1969-ben már 21 MFt-ra nőtt. A munkavégzés eleinte egyszerű, kezdetleges technológiával, majd fokozatosan növekvő követelményekre, igényes technológia alkalmazására került sor. Az 1969-es termelésnövekedés főleg a termelékenységből fakadt, valamint a két műszak bevezetéséből.

164 Jelentős fejlődés az üzemegységben 1971-ben következik be, amikor októberben egy újonnan megépített (4,5 MFt értékű beruházással) új üzemcsarnok, 500 m

2 alapterülettel megkezdi a termelést. Ekkor alakítják ki a zárt ciklusú termelést (alapanyag—szabászat—üzemkészáru). A termelési érték már eléri az 52 MFt-ot, ami 1980-ra 78 MFt-ra emelkedett. Az átlagkereset is növekedett, már 2900,- Ft körül van.

16 5 1978-ban új profil jelent meg az üzemben, a kazettás táska gyártása, amely igen munkaigényes, nagy szakértelmet, szaktudást igényel. Ehhez járul a gépi berendezés korszerűsítése jelentős beruházással, félautomata szegecselőgépek beállítása, új szabászati műhely kialakítása, modern szabászati gépek beszerzésével, mechanikus, fotocellás szabászgépek üzembe helyezésével. Az új üzemrészt az 1972-ben megszűnt bánya épületeiben alakították ki. Termékeik nagy részét a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportálják, de szállítanak tőkés megrendelőknek is.

16 6 Az üzemegységben dolgozó nők kevés kivételtől eltekintve a háztartásból kerültek ki, szinte semmi mozgalmi múlttal nem rendelkeztek. így az üzem gazdasági, párt- és társadalmi vezetőire igen nagy feladat hárult, hogy meginduljon a munkássá válás folyamata. Ebben jelentős szerepe volt az 1968-ban megalakult szakszervezetnek, és KISZ-szervezetnek, majd az 116