Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

kott. Csak Hevessy Kálmán volt az, aki egy rövid ideig, 1869-től 1878-ig lakott itt. Ezen idő alatt négy gyermekének születését is bejegyezték az anyakönyvekbe. Erre az időre esik a kocsisok és cselédek ittléte. Feltehetően a Hevessy uraság alkalmazottai voltak. Ugyancsak az uraság alkalmazottai közé tartozott a kerülő. Meg is jegyezték a bejegyzéskor, urasági kerülő. A mosónő és napszámosok közül is többen az uraságnál dolgoztak. Az urasági gazda 1910-ben bizonyára a földesurat képviselte a faluban és irányította a gazdaságot, a gazdálkodást. Ezek az emberek a környező falvakból származtak. A módosabb gazdák is alkalmaztak időnként napszámosokat és bennkosztos cselédet, többnyire legényt, a nagy mezőgazdasági munkák végzésekor, de azok helybeliek voltak. A mezei emberek foglalkoztatása a kiterjedt állattartásra utal. A pásztorok, csordások, gulyások alkalmazásai a nagymérvű szarvasmarha tenyésztésről tanúskodnak, s ez az oka, hogy volt idő, amikor külön bomyászt tartottak a nagyszámú borjú mellett. A múlt század végén csikóst is szerződtettek. Kondást minden évben tartottak. Az időnkénti nagyobb számú juhállományra mutat a juhász rendszertelen alkalmazása. A szerződtetés módjára, a járandóságára nem találtam utalást, bizonyítékot. A faluban ipart mindég csak a helyi szükségletek mértékéig végeztek. Eladásra nem készítettek árut. Mindössze egy adatot találtam arra, hogy iparcikket vittek vásárra eladni az 1700-as évek végén. Hordók voltak azok. A fa megmunkálásához, az ács-, asztalos-, bognár- és kádár munkához csaknem minden gazda értett, de voltak mindég ügyesebb kezűek, akik finoman megmunkált, művészi kivitelű munkadarabokat is készítettek. Bizonyítják ezt az igényesen kifaragott, régi fejfa maradványok, az ízlésesen díszített faeszközök, jármok, mángorlók, sulykolok, a tornácok és kiugrók fűrészelt díszítései. Többen nyilatkoztak úgy, hegy apjuk, nagyapjuk rendszeresen dolgozott a putnoki vagy zádorfalvai ácsok mellett a háztetők, vagy csűrök építésénél. Ez a magyarázata annak, hogy ács, asztalos, kerékgyártó bejegyzés csak ritkán és az is csak az 1890-es években fordul elő. Ma is egy idős parasztember végzi a kerékgyártó munkát jól felszerelt műhelyében. Tudását a paraszti foglalkozású apjától tanulta. A faluban az Alsó-réten egy vizimalom is volt. A molnárra már egy 1790. évi bejegyzés utalt s a legutolsó adatot 1893-ból találtam. Egy kovácsműhely is volt a faluban, faluvégen. Csaknem minden időben lakott kovács a faluban, aki leggyakrabban cigány volt. Egyéb szakmák közül a csizmadia bejegyzést találtam 1853-ból, később egy suszter is volt a községben. Az iparosok közül többen is helybeli gazdák gyermekei közül kerültek ki, így Babus Márton, Ba52