Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

kott. Csak Hevessy Kálmán volt az, aki egy rövid ideig, 1869-től 1878-ig la­kott itt. Ezen idő alatt négy gyermekének születését is bejegyezték az anya­könyvekbe. Erre az időre esik a kocsisok és cselédek ittléte. Feltehetően a Hevessy uraság alkalmazottai voltak. Ugyancsak az uraság alkalmazottai közé tartozott a kerülő. Meg is jegyezték a bejegyzéskor, urasági kerülő. A mosó­nő és napszámosok közül is többen az uraságnál dolgoztak. Az urasági gazda 1910-ben bizonyára a földesurat képviselte a faluban és irányította a gazda­ságot, a gazdálkodást. Ezek az emberek a környező falvakból származtak. A módosabb gazdák is alkalmaztak időnként napszámosokat és bennkosztos cselé­det, többnyire legényt, a nagy mezőgazdasági munkák végzésekor, de azok helybeliek voltak. A mezei emberek foglalkoztatása a kiterjedt állattartásra utal. A pász­torok, csordások, gulyások alkalmazásai a nagymérvű szarvasmarha tenyésztés­ről tanúskodnak, s ez az oka, hogy volt idő, amikor külön bomyászt tartot­tak a nagyszámú borjú mellett. A múlt század végén csikóst is szerződtettek. Kondást minden évben tartottak. Az időnkénti nagyobb számú juhállományra mu­tat a juhász rendszertelen alkalmazása. A szerződtetés módjára, a járandó­ságára nem találtam utalást, bizonyítékot. A faluban ipart mindég csak a helyi szükségletek mértékéig végeztek. Eladásra nem készítettek árut. Mindössze egy adatot találtam arra, hogy i­parcikket vittek vásárra eladni az 1700-as évek végén. Hordók voltak azok. A fa megmunkálásához, az ács-, asztalos-, bognár- és kádár munkához csaknem minden gazda értett, de voltak mindég ügyesebb kezűek, akik finoman megmun­kált, művészi kivitelű munkadarabokat is készítettek. Bizonyítják ezt az i­gényesen kifaragott, régi fejfa maradványok, az ízlésesen díszített faeszkö­zök, jármok, mángorlók, sulykolok, a tornácok és kiugrók fűrészelt díszíté­sei. Többen nyilatkoztak úgy, hegy apjuk, nagyapjuk rendszeresen dolgozott a putnoki vagy zádorfalvai ácsok mellett a háztetők, vagy csűrök építésénél. Ez a magyarázata annak, hogy ács, asztalos, kerékgyártó bejegyzés csak rit­kán és az is csak az 1890-es években fordul elő. Ma is egy idős parasztember végzi a kerékgyártó munkát jól felszerelt műhelyében. Tudását a paraszti foglalkozású apjától tanulta. A faluban az Alsó-réten egy vizimalom is volt. A molnárra már egy 1790. évi bejegyzés utalt s a legutolsó adatot 1893-ból találtam. Egy kovácsműhely is volt a faluban, faluvégen. Csaknem minden időben lakott kovács a faluban, aki leggyakrabban cigány volt. Egyéb szakmák közül a csizmadia bejegyzést találtam 1853-ból, később egy suszter is volt a községben. Az iparosok közül többen is helybeli gazdák gyermekei közül kerültek ki, így Babus Márton, Ba­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom