Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

48 irtás végett" szólt a határozat. Ennek kivétel nélkül mindenki engedelmeskedett s mint egy 3 holdnyi területet fel is törtek. A torony építésére még 800 Ft kölcsönt is felvettek. Ezt a község lakóinak arányosan kellett kifizetni. 1888-ban meg is építették a tornyot a templom déli, hosszanti falá49 hoz. A régi két harangot az új toronyba helyezték el. A kisebb harangot az első világháború alatt, 1916-ban elvitték háborús célra. A templomban gyakran igen jeles lelkészek tartottak istentiszteletet. így 1676-ban a nápolyi gályarabságból hazakerült Krasznai Mihály. 1807-1813ig Nyíri Mihály volt a lelkész, aki Sárospatak után a jénai és göttingai akadémián tanult. 1849. április 22-től 1851. augusztus 21-ig a lelkész Tompa Mihály, a jeles költőnk volt, aki hanvai pappá történt megválasztása miatt hagyta el a filiát.

50 7. Az iskola és a tanító A gömörszőlősi iskola megépítése előtt a gyermekek Kelemérbe jártak át tanulni. Gyalog tették meg a két km-es utat, akár szakadt az eső, akár fújt a havas szél "reggel feljővén, estve mentek haza". Természetes, hogy a gyermekek nem szívesen jártak az iskolába, de a szülők is szívesen visszatartották a gyermekeket, hisz a tíz évesek már segítettek otthon. A konzisztórium ezért gyakran foglalkozott a gyermekek iskolai mulasztásával. 1799-ben már ilyen határozatot hoztak: "akik gyermekeiket Oskolába nem akarják járatni, egyszeri s kétszeri meg intés után, ha ugyan tsak, gyermekeik iránt való ezen kötelességeket el fogják mulasztani, á mit magzattyaiknak Tanításáért 51 kellene fizetni, az Ekklésia javadalmába fogják fizetni. A poszobai gyermekek beiskolázásával később is sok probléma volt, ezért a kurátor kötelességévé tették, hogy házról házra járva serkentse a szülőket a gyermekeik 52 iskolába járatására, mert nagyon kevesen járnak. Az iskolai tanítás nagyon kis hatékonysággal bírt. Ezt jól bizonyítja, hogy 1826-ban a 12 egyháztanácstag és a kurátor még a nevét sem tudta aláírni a jegyzőkönyvben. Csak kereszttel jelezték aláírásukat. A község lakói mindjobban követelték, hog Poszobán is állítsanak fel iskolát. Végre 1817— ben a "Magyar Királyi Helytartó Tanács Kegyelmes parancsolatjának értelme szerint Földesuraiktól Oskolának való helyet nyervén építetett az Iskola háza a Helység fel végén, az alsó sorban". Az iskolában 1818-ban meg is indult a tanítás. 1873-ra az iskola épülete megkopott. A felügyeleti hatóság is használhatatlannak minősítette. Felmerült annak a lehetősége, hogy községi 18