Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

törnek fel. Festészetében ez ugyan már a 10-es évektől kezdve elszórtan fel-fel idéződik (Színek aratáskor, Július hava), de most szinte párhuzamosan az „Ősvilág" sorozatával, képek sorát teremti.

5 6 A gyermekkor emlékeit felidézve, realista irányultsággal, szántóvető, halászó, kapáló, szénagyűjtő, favágó parasztokat ábrázol. E művek egy része olajfestmény, másrészt akvarellek és szénrajzok. Ez a terület valójában az, ahol jogos a magyar parasztfestőkkel való rokonságról beszélni. Képein a táji formák és a figurák a frontalitás törvényének alárendelten jelennek meg, mindig erősen kontúrozottan. A képek kompozíciós megoldására gyakran jellemző a közeli, felnagyított előtérben megjelenő figura, vagy csendéleti elemek (díszes tarisznya, korsó, ostor, kenyér) hangsúlyozása és így az előtér, háttér hirtelen kulisszaszerű váltása. A háttérben a szülőföld környékét idéző dombokat, szántóföldek parcelláit festi meg leggyakrabban. A képek egy részén a színek egymáshoz közelítő tónusának alkalmazása jellemző, de legtöbbjüknél szívesen modellálja a gomolygó felhők mögül előtörő napsugár teret osztó, fénylő pasztáját. így ezen részek lokális színeinek intenzitása, valamint az ellenfényes, árnyékos részek sötétebb tónusa dekoratív kontrasztot hoz létre a képein. Ezt alkalmazza mesterien például a „Reggel" és a „Temető" című képeinél (31., 33. kép). Ez utóbbinál a fény-árnyék e lehetőségét még jelképteremtő erőként is kezeli. A temetődomb átlós vonulata a képmezőt két részre osztja: a napfényes határra és az árnyékos temetőre, melyek egyben az élet és halál kontrasztját szimbolizálják. 1934—35 telén készíti el a paraszti életet ábrázoló festményeihez csatlakozó egyik legszebb mintegy negyven darabból álló szénrajz sorozatát. Ezt 1935. áprilisában be is mutatja a Műterem Szalonban.

57 Ezeken a szénrajzokon — ellentétben a naiv festőkkel, akik ösztönösen engedelmeskednek a horror vacui törvényének — az üres felületek mesterének bizonyul. A nagy üres mezők hihetetlen dekoratív feszültséggel telnek meg, ha egy ritmusos fasort, vagy madárlábnyomokat vezet rajtuk keresztül (Varjak télen, Favágók). A minimális eszközökkel kifejezni tudás ereje sorolja ezeket a nagyméretű grafikákat Mokry Mészáros legeredetibb művei közé.

58 56 „Legősibb foglalkozások egyike a földművelés a mindnyájunk éltető eleme. A földhözragadt, gyökeret vert ember otthonát díszít. . . így indult el a képzőművészet felé" - írja egyik feljegyzésében MDK. - C-I. 39. 57 Budapest, Kossuth L. u. 12. A Magyar Képírók Kiállításán. 58 Beké László: Mokry Mészáros Dezső (kézirat) HOM. Helytörténeti Adattár. Ltsz.: 74. 207. 2. 8. 50