Dobrik István: Mokry Mészáros Dezső (Borsodi Kismonográfiák 18. Miskolc, 1985)

37. kép. Sajómenti táj halásszal, 1944. papír, tempera, 60x47 cm, Kerekes Edit tulajdona Ugyanez jellemző az „Aratók" c. akvarelljére is (36. kép). Az előtérben átlósan vonuló kaszás-gereblyés parasztasszonyok rajzos dekoratív figurái mögött meghagyja a napsárga búzatenger nagy foltját, a kép közepén a középtérben megismételve az úton haladó emberek menetének ritmusát a tanyaház és fasorának párhuzamával. A magas horizonton balra gémeskút jegenyékkel köti össze a végtelennek tűnő határt a nyári fakóságú ég üres síkjával. Ezeken a festményein a tömegérzékeltetés helyett a tárgy felénk forduló felületének körvonallal, erős jellemző színfolttal való ábrázolása, s tárgy jellé változtatása a magyar népművészet erősen ornamentális jellegére vezethető vissza. E realista irányultságú műveinek naivitása nem esztétikai feltételek függvénye. Sokkal inkább az alkotó és a világ viszonyát tükrözi. Ezen a síkon találkozik a népi szemlélet, a gyermeki, a primitív és a naiv. Mágikus realizmus, mert a valóság ábrázolásából indul ki, de hiszi azt is, hogy a festett kép azonos a valósággal, csak éppen egy másik valóság, nem a látott s ebbe szinte mágikus képességgel 4* 51