Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

nél egy rövid fa hajtokárral, a korbá

val, a másiknál egy szekérkerékre vagy szeoskavégó kerékre szerelt karral forgatják. A gémeskút a Zempléni hegyvidék északkeleti részén osak elszórtan fordul elő. Pusztafaluban, Füzérkajatán, Filkeházán, Nagybózsván, Füzérradvényban és elsősorban a déli falvakban /V., Fre., M., Sz./ használták nagyobb arányban. Azt tartják, hogy ezzel könnyebb és szaporább felhúzni a vizet, A kutak belsejét terméskővel rakták ki kör alakban, osak az 1950-es, 60-as években terjedtek el a betongyűrűk. A fa vedret jobban szerették, mint a néhány évtizede elterjedt fémvödröt, mert amaz könnyebben merült, és nem ment olyan hamar tönkre. Az állatokat a kút melletti, egy fatörzsből kifaragott váló

ból itatják., amit két 70-80 om magas láb

ra vagy járom

ra fektetnek. Az itatás is elsősorban a férfiak dolga volt, a osaládtagok osak akkor segítettek, ha olyan jószágot itattak, amelyik könnyen elszalad. Amikor saját kútnál történt az itatás, először telehúzták a válót vízzel, majd többszőrre kiengedték a marhákat. "No apa, lehet itatni - mondtam. Menjen vizet húzni I Én meg engedtem ki lassan a marhát. Mikor ivott az ökör, gyütt be, a tehén akkor ment ki." /Fka., Szabó István 67 é./. Akik közös kútnál itattak, egyszerre hajtották ki az összes jószágot, és csak akkor húzták tele a válót vízzel. A közös kutak takarítása és karbantartása a közelben lakók, dolga volt. Az itatás után, különösen télen mindig tisztára söpörték a válókat egy erre a célra használt seprűvel, hogy bele ne fagyjon a viz. A váló egyik végében alul dugóval elzárt nyilas van, s nyáron ezt ütik ki, ha tisztítani akarják a válót. A pusztafalusi gazdák karácsony első napján korán reggel igyekeztek megitatni, mert akkor a hagyomány szerint bort iszik a jószág, amitől a következő esztendőben jobban fejlődnek és frissebbek lesznek. Aki először itatott a közös kúton, betöviskölte

, befedte a kutat, hogy a következő gazdának legyen mit dolgozni, és tudja meg, hogy nem ő volt az első az itatásnál. Újév reggelén is versenyeztek egymással a gazdák., hogy ki itatja meg először a marháit, mert azok az állatok lesznek a legfrissebbek abban az évben /Pf., Fh./, Filkeházán Vízkereszt napján a pap a patakot is megszentelte, s ezután az állattartók igyekeztek minél előbb megitatni belőle a marhákat, mert az szerencsét jelent. A takarmányozás és itatás mellett egyéb munka is akad a 61