Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
tottak és kanállal ették. A vajnak és a túrónak nagyon fontos szerepe volt a paraszti táplálkozásban. Régebben kevesen hizlaltak sertést, elsősorban vajjal főztek mindent. A leggyakoribb tejes ételek a következők: tejleves lecské vel vagy métáiké vei, krumplioibere vagy kompéroibere , kásacibere, habartcibere , habartpaszuly , ződpaszulya , habarttok , tökkáposzta , habartkáposzta , savanyúkompér , tejbekása , tejberizs , rátottás cibere /tojásos - Pf./. Vajjal főzték a régebben egyik legáltalánosabb ételnek számitó galuská t vagy haluskát. Túróval izesitették a tésztaféléket: túrósgaluska , kompérgaluska vagy drapacska , derelye , túrósgombóc , túróslángos , túrósbéles . A módosabb családok a házi szükségleten kivül vajjal, túróval honorálták a napszámosok kétkezi munkáját. A két világháború között a kevés pénzkereseti lehetőség miatt a Hegyköz minden falujában fontos jövedelmi forrásnak számitott a piacozás. Nyáron a tejtermékeken kivül tojást, csirkét, vadgyümölcsöket, gombát, ősszel gyümölcsfélét hordtak a sátoraljaújhelyi piacra. A tejjel, vajjal, túróval való piacozás elsősorban a városhoz közeli falvakból /A., Fre., M., Sz., V., Fr., Fka., Fh./ volt gyakori. Pusztafaluból, Füzérről és a Hutákból inkább tojást, csirkét, gombát és vadgyümölősöket vittek. A piaora mindig asszonyok és lányok jártak. Az eladandó árút kosárba rakták, majd abroszba kötve a hátukra vették. A tejfölt szélké ben, ruhával lekötött fazékban, a tejet mázas kannákban, a túrót ruhába kötve, a vajat papirba csomagolva tették a kosárba. A piacozáshoz külön hátalló abrosz t szőttek, a széleit piros szövött csikókkal diszitették. Nyiriben, Pusztafaluban jobb trőnyé t, uj ponyvá t is használtak a piacozásra, A kisebb teher szállítására való finom lepedő neve abrosz /Pf., Fk., Ny., Fh., Fka., V., Nb., Fr., Fre./, hátalló abrosz /Fh./, o bruszek /Nh./, illetve ajdaruha /Pf., Ny./. A teherrel együtt hátra kötött teherszállító készség legelterjedtebb megnevezése ajda /F., Pf., Fk., Ny., Fh., Fka., V., Kv. , Nb., Fr., Fre./, zajda /F., Pf. , Fk. , Ny., Fh. , V. ,Kh./, vagy újabban a batyu /Fk., Fh., Fka., V./. Az ajdát mindig csak a nők vették a hátukra, már a 12-15 éves lányok is hordták. Piacra indulás előtt leteritették az abroszt és beletették a kézikosarat. Az abrosz két átellenes sarkát összekötötték, a másik kettővel pedig a hátukra vették a batyut és elől megkötötték. /40.kép/ Ha a batyuban nem volt elegendő hely az 92
