Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

maaztotta, hogy el ne dűljön, a másik a fejénél volt. Amikor meg lett vasalva, a kötelet levettük, oszt az ereket elmaszsziroztuk, hogy a vérkeringés fusson vissza." /P.,Bacsó Mihály, 78 é./. Az ökörvasalás valamivel kevesebbe került a gazdának, mint a lópatkolás. Általában a felét fizették. Az ökröknél és a teheneknél a kovácsok nem alkalmaztak gyógypatkókat. Ha meggyült a pata, kibontották és a körömkés sarkával kicsapták

, igy kijött a gennyes töröttvér

. Meleg terpentint öntöttek a patára, timsós c

sepü

t, esetleg vattát raktak rá, és úgy ütötték fel ismét a patkót, k. Trágya A földmüvelés számára nagyon fontos a szarvasmarha trágyája, mert olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek földbe juttatása fokozza a terméshozamot. A hegyközi szántóföldek gyenge minősége miatt a trágyázás mér a XVIII-XIX. században jelentős. Több falu 1826-os leírásában olvashatjuk: "Szántóföldjei éltallyán fogva Dombosak, határja Hegyes völgyes Kövitses ritka - a trágyát nagyon meg Kivánnya melly nélkül majdan semmit sem teremne." Leginkább a kapások alá trágyáznak, ezek közül is elsősorban a krumpli kivánja a kővárit ós t, de a kukoricát is többnyire megtrágyázott földbe ültetik. A trágyát ősszel, télen és tavasszal hordták ki a szántóföldekre szekérrel, illetve szánkéval. Trágyahordáskor az egész család segit rakni a szekeret, majd a gazda egy deszkalappal mindkét oldalon ledöngöli, végiglapuckolja a ganajt, nehogy útközben elhulljon. Ha télen hordták ki a trágyát, akkor a szántóföld végében szarvasb

a rakták, ősszel és tavasszal pedig több apró csomóba, kopká

ba, kuklyá

ba rakják le, /36.kép/ igy könnyebb szétoszlatni

, szétrázogatni

. A Huták határának jelentős részét nem lehet szekérrel vagy szánnal megközelíteni, ezért itt a trágyahordásnek is sajátos módja alakult ki. A trágyát az asszonyok és a lányok ponyvában, vagy kötéllel /rucnik

/ a hátukhoz szoritott háti kosár1^3 ban hordják fel a meredek domboldalakra. Ezt a munkát tavasszal végzik csoportosan, kölcsönös visszasegités alapján vagy napszámban. A marhaganajt még napjainkig felhasználják a földes pad88