Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)

lójú lakóházak ereszgetésé

re is, amivel a döngölt föld porosodását és repedezését akadályozzák meg, A ganajt egy vödörben vizzel jól elmosták, majd a földre térdelve vagy guggolva csutak

kal kenték szét. Pusztafaluban előfordult, hogy a marhaganajt un. sárgaföld

del keverték eresztgetés előtt. Ezt a munkát minden faluban kizárólag a nők végezték a hétvégeken és az ünnepek előtti napokban. 5. Tej, tejfeldolgozás A tehén legfontosabb haszna a tej /mleko - F., Nh., Vh., H.; mliko - Fh., M., Sz./. Régebben különösen nagy jelentősége volt a táplálkozásban, hiszen a tésztaféléket vajjal főzték, túróval Ízesítették. Télen-nyáron háromszor fejik a tehenet, csak akkor kétszer, ha a pásztor délre nem hajt haza a legelőről. A fejés rendszerint az istállóban történik. Ez alól csak nyáron van kivétel, ha igázzák a tehenet. Ilyenkor ki sem fogják a szekérből, ott fejik meg. Ez női munka, de szükség esetén a férfiak is elvégzik, viszont a tejfeldolgozás kizárólag a nők feladata. Fejés előtt még a konyhában kitisztítják a fejőedényt, a zsojtár

t /zochtár - Kh., Nh., Vh., H., F., M., Fh./. Az 1920-as évekig dongafából készült a kb. 5 literes zsojtár, amit vásárokon vettek a dongásoktól /37. kép/, azóta boltban vásárolt zománcozott fémzsojtárt használnak. Ebben meleg vizet visznek az istállóba, és ezzel mossák meg a tehén tőgyét. Egy viseltes vészondarabbal tisztára törlik, majd hozzálátnak a fejeshez. Mindig jobboldalról fejik a tehenet. Legtöbben a négy lábú, házilag készitett fejőszék

re /stolek - Nh., Vh.; stolok - Fh.; stolcok - M./ ülnek, de akad, aki guggolva fej, miközben a zsojtárt a lába közé szőritja. /38.kép/ Két kézzel, általában, egész marokkal fejnek. A jobb első és a bal hátsó cici

t húzogatják keresztben, s miután ezzel végeztek, a többit fejik ki. Két ujjal akkor fejnek, ha nehezen jön a tej. Amelyik tehén nem adja le a tejet, megmasszírozzák a tőgyét.. A tejhozam a takarmányozástól függ, ezért télen gyakran adnak répát, darát, nyáron pedig zöld füvet és lucernát a tehénnek. A rugós tehenet nyűg

be /P., M./, patinkb

a /Pf./ tették. Az egyik első lábát térdnél behajutották, ráhúzták az előre elkészített hurkot, majd egy fadarabot keresztben a térde és a hurok közé toltak. A rugós tehenet a falhoz is szorították egy rúd89