Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben (Borsodi Kismonográfiák 17. Miskolc, 1983)
többi pásztor tőlük szerezte be. A Hegyköz déli falvaiban szolgáló csordások pedig a zempléni, bodrogközi pásztoroktól vásárolták. "Az volt a dicsőség, hogy minél szebben legyen himezve a nyél" - mondják, s ezért bármit megadtak. Pl. Koleszár Ferenc széphalmi csordás egy hat hónapos süldőért adta el a karikását egy kondásnak. Karikás nyélnek legjobb a szilvafa, amit egy évig száritanak, majd berakással /réz, kaucsuk/ diszitették. A 77 leggyakoribb díszítőelemek: virágok, Nap, templom, állatok. Az ennivalót, sótartót, bicskát, régebben pedig a tűzgyújtáshoz szükséges kavakö vet és tapló t /Fh./ is a tarisnyáb an, gombos tarisnyá ban /Fh., Sz., Kh., Pf./ vitte magával a pásztor. A tarisznyát maguk készítették bőrből, majd uradalmi kocsisoktól vagy pásztoroktól szerzett rézgombokkal diszitették 3-4 sorban. A födél én sal láng ok, vitézkötés ek. /Fka./ is voltak. Legtöbbször a tarisznyához szíjazva hordták a pásztorok a kanal at /Fka./ 3 ivókanal at /Fh., Sz./, fakanal at /Pf./ vagy ujabban ivóbádog ot /Kh./. A szerződésben meghatározott béren és az első kihajtáskor kapott különböző adományokon kivül szokás volt a Hegyközben a pásztor megajándékozása a nagyobb egyházi ünnepek és a cséplés 78 alkalmával. Pünkösdkor már minden faluban kijárt a csorda a legelőre, s a reggeli kihajtáskor szedte össze a pásztor felesége a számukra készített lekváros, túrós, kásás, káposztás lángos t /F., Fh., Kh., Sz., Pf., Ny., Fka./, kalács ot /kolac Fh., Kh., Nh., Vh./ és kürtős t /F./. Minden olyan háztól kaptak egy lángost, ahonnan marha járt a legelőre. A csordás felesége és családja kosárba, abroszb a, zajdáb a vagy batyub a szedte össze. A lángosadás szokása ma is él. Mig a család és vendégei számára a háziasszonyok a legújabb süteményeket készítik, addig a pásztornak lángost, bélest sütnek. Húsvétkor ritkán, csak néhány faluban /Ny., Pf./ ajándékozták meg a 79 csordást, mert ilyenkor még nem jár a. marha a legelőre. Karácsonykor a pásztorok feleségükkel együtt mentek kántálni az állattartó gazdákhoz, a református falvakban pedig minden ud80 varban kürtöltek. Katolikus falvakban a pásztor az ablak alatt elkürtölte a Mennyből az angyal-t és rendszerint itt, ritkán, a házba belépve a következő évi bőségre, szerencsére 81 utaló köszöntőt mondott. A háziak megköszönték a jókívánságokat, és a pünkösdihez hasonló lángost, kalácsot raktak a pásztor feleségének a kosarába, a pásztort pedig borral vagy 37
