Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

a királyné gyermeket várt. Az országnagyok 1440 januárjában elhatározták, hogy Ulászló lengyel királyt hívják meg a magyar trónra; ez márciusban meg is történt. Közben a királyné fiúgyermeket szült, akit az esztergomi bíboros érsek májusban Székesfehérvárott V. László néven Magyarország királyává koronázott. Az ország rendéi ennek ellenére júniusban Ulászlónak esküsznek hűséget, akit ugyanaz az esztergomi bíboros érsek júliusban Székesfehérvárott ugyancsak királlyá koronázott. Magyarországnak tehát már két királya is volt. Az ország nagyobb része fölött ugyan Ulászló király hatalma érvényesült, de a csecsemő V. László, illetve anyja Erzsébet királyné hívei a Dunántúlon és Észak-Magyarországon értek el sikereket. Az északkeleti megyékben Kassa körül, tehát a Bódvaszilasi-medence közvetlen szomszédságában, Erzsébet királyné cseh kapitánya Brandisi Giskra János indított támadást Ulászló király hívei ellen, és ott évtizedekre meg is vetette a lábát.

29 1444. november 10-én a törökkel vívott várnai csatában elesett Ulászló, és az 1445. évi pesti országgyűlés V. Lászlót ismeri el királyául és a belső béke fenntartására hét főkapitányt választ, köztük Hunyadi János és Bebek Imre (Szádvár és vele Szilas ura) mellett az V. László eüsmerésével legalizálódott Giskra Jánost is. A következő évben a csecsemőkirály kiskorúsága idejére, minthogy édesanyja is meghalt, Hunyadi János erdélyi vajdát választja kormányzóvá az országgyűlés, Bebek Imre, Szádvár és Szilas ura erdélyi vajda lett, Giskra János főkapitány pedig 3 évre felhatalmazást kapott a körmöci pénzverde, egy sor vár és város, köztük Kassa és három vármegye: Abaúj, Zemplén és Sáros kézben tartására.

30 Giskra kiskirálysága tehát közvetlenül a Bódvaszilasi-medence határáig húzódott, de vidékünk biztonságát ekkor még biztosította Szádvár és Szilas urának Bebek Imre erdélyi vajdának hatalma és tekintélye, így 1446-ban Torna megye gyűlése zavartalanul ülésezhetett (Bódva-) Szilason.

31 Bebek Imre azonban 1448-ban a (második) rigómezei csatában életét vesztette.

32 Vagyonát, ezzel Szádvárt és a hozzá tartozó falvakat, köztük Szilast is, özvegye Palóci Veronika, valamint fia Pál és leánya Orsolya örökölték.

33 Bár 1449-ben Hunyadi János a Giskra elleni hadjárata során visszafoglalja annak cseh csapataitól Szepsit, végül 1450-ben kénytelen békét kötni Giskrával, amelynek értelmében az nemcsak megtartja a kezén lévő várakat, bányavárosokat, pénzverdéket, de az eddigi vármegyék mellett Toma 19 7X1. 257, 259-260. 30 TK 1.264-266. 3l

CsánkiD. 1890.1.240. 32 TK 1.267. 33

DétshyM. 1969. 144,169. 89