Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

73. kép. Halottak napján a temetőben. Borsodszentgyörgy, Borsod m. Paládi-Kovács A. felv. 1976. A nyár és az ősz jeles napjai a gazdasági élet eseményeihez kapcsolódtak. Kepésaratók arató koszorúiról, kepebáljáról, szüretelők mulatozásairól már esett szó, de az állattartóknak is voltak számon tartott napjaik. Kisasszony napja táján abbahagyták a juhok fejesét és a nyáj közé engedték a kosokat. A juhászok esztendeje régebben Mihály-napig (szept. 29.), sőt Demeterig (okt. 26.) tartott. Demeterkor hornyánszkodtak (költözködtek), ahogy a nóta is mondja: „Ha kitőtöm azt a kis esztendőmet, Demeterkor jönnek értem szekéren, Felteszem a tulipános ládámat, Furulyámat, dudámat." Demeter napján tartották a juhászbáldot, juhásznapot, amire messzi környékről, távoli tanyákról is összese reglettek. Vendel mint a juhászat védőszentje napja is említhető (okt. 20.). Zabar, Váraszó környékén, a Tarna-völgyén a gazdák körében erős a Vendel-kultusz. Helyenként fogadalmi ünnep, ezen a napon nem dolgoztak. Az ősz kiemelkedő, minden társadalmi osztály és réteg által megtartott napjai Mindenszentek és a halottak napja. Erre a napra rendbe hozzák a sírokat, körmenetet vezetnek a temetőbe (73. kép), és gyertyákat égetnek az elhunytak emlékére. A barkó falvak domboldalon levő temetőit ezen az estén messzire jelzi a sírokon égő sok ezer gyertya. 152