Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)

„Három fertály hétre ide érkeztem. Olyan nagyot ugrottam, hogy majd kitört a nyakam." — Glória — mondták az angyalok, s közben már az öreg juhász is kopogtatott az ajtón. Egyik angyal kiszólt: Kid? Közben az öreg méltatlankodva belépett: ,flem ki, hanem be." „Hát ti idi be' isztok, esztek, Az én ősz szakállamról nem is emlékeztek? " — folytatta a méltatlankodást. A három pásztor nadrág fölé kieresztett inget, hegyes papírcsákót viselt, kezében csörgős botot rázott. Az öreg juhász öltözéke kifordított bekecs, báránybőr sapka, kezében nagy bunkós bot. Magas korát kenderszöszből ragasztott bajusz és szakáll hangsúlyozta ki. A játék folyamán az angyalok áhítattal énekelték a ,»Mennyből az angyal" és a „Ne féljetek pásztorok, örömet hirdetek" kezdetű egyházi éneket, dicsőítették a Megváltót. Velük szemben az öreg pásztor esetlensége, az alkalomhoz nem illő profán szövege a dramatikus játék ellenpontozását, a közönség felvidítását szolgálta. A humor fő forrása az öreg pásztor süketségéből adódó sok félreértés volt: Angyal: Kelj fel öreg! Angyal szól! öreg: Kakas kukorikol? Angyal: Kelj fel öreg, gyerünk Betlehembe! Öreg: Nem mének én a vén tehénbe. A játék folyamán kiderül, hogy nem hozott ajándékot a kisdednek és köszöntőt sem tud mondani: Angyal: Tudnál-e szép köszöntést mondani a kis Jézuskának? Öreg: Szép köszörülést? Angyal: Nem egy szép köszörülést, ha' egy szép köszöntést. Öreg: A kis Jézus aranyalma, Megfogom a csecsed Marcsa. A játék végén ismét csak az öreg az, aki a háziakat felszólítja az adakozásra: „Hallom, hogy csörgetik a kulcsot. Pénzt akarnak adni, de a pénzesládát nem tudják kinyitni. Maj' kinyitom én." Az angyal rászól: „Nem bízzák azt az öregre." Domaházán 1960-ban még három, nagyobb iskolás gyerekekből szervezett betlehemes csoport volt, akik külön utakon jártak. Ott tíz szereplője volt a játéknak. Az említett két angyalon, négy pásztoron kívül Mária és József és két ,,idegen pásztor" akiknek az volt a szerepük, hogy nem akarták a megváltót elfogadni, köszönteni. A betlehemben Mária és József agyagszobrocskái álltak a jászol mellett. Bábtáncoltató betlehem a barkó vidéken sohasem volt. Azokban a falvakban, ahol a parasztság előbb elhagyta a szokást, a cigányok 142