Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

erejének. Jobbára így van az Bódvaszilastól Edelényig. nálta lehetőségekkel — nem a folyót választják a település rendező erőjének. Jobbára így van az Bódvaszilastól Edelényig. Üt menü falu: Az előző formával szemben, ahol a legfőbb alakító erő a patak volt, itt az úthoz való viszony alakítja ki a település arculatát. Ez a szintén szabályos, szalagtelkes forma az előzőnél ritkább, és főleg a Bódva partján fordul elő. Egyszerűbb változatában az utat két oldalról csak egy-egy sor telek övezi, és kiágazások, keresztutak sincsenek (Finke, Borsod, Szendrőlád, Dobódél, Bódvarákó, Balajt, Alsótelekes). Az utóbbi két községet kivéve, mind a Bódva mentén, a folyóval párhuzamosan húzódnak. Igazi úlifalu, mely már létezőnek tartható, fontos összekötő utat választ megtelepedése irányadójának, kevés van (Borsod, Szendrőlád). Ha számban több is az útféli (az egyetlen utca bekötő út) falu, de lakosságát nézve kisebb az előzőnél (Bódvarákó, Dobódél, Finke). Még a népesnek számító Edelénynek is csak egy hosszú utcája van a 18. század végén és ez az utca pedig nem országút. A Bódva völgyében a viszonylagos legelő- és rétbőség nem szorította rá a megtelepedőket, hogy szinte a folyót is a telek részévé tegyék, másfelől pedig a folyó viselkedése sem biztatta, hanem inkább elriasztotta az embereket ettől. A 19. századig nincs is olyan község, amelyet átszelne a folyó. Orsós utcájú falu: Lényegében mind a patak, mind az út menti falu rendelkezhet a közép felé kiszélesedő, térszerű résszel (Égerszög, Szőllősardó, Mar tony i, Finke, Borsodszirák). Ez a forma igazán ott érvényesülhet, ahol a szemben álló telkek között egyébként szűk a hely. Telepített falvaknál pedig már tudatosan alakítják ki, hogy ide zárhassák a jószágokat. Körfalu: A körfalvak azért tárgyalhatók a szabályos és szabálytalan alaprajzú falvak határeseteként, mert míg egyfelől télkeik nem szalag alakúak, s nem is párhuzamosak egymással, addig másfelől ezek a telkek pontos alaprajzot hoznak létre (Varbóc, Tornakápolna). 'Szabálytalan alaprajzú falu: Jobb hiányában kénytelen vagyok ezt az elnevezést használni arra a néhány községre, ahol nincsenek szabályos szalagtelkek és telekirányok. A telek rendkívül kicsi, csupán udvar van, s nincs hozzá kapcsolódó telki szántó, kert (Szendrő, Rudabánya). Mindkét település városi múlttal rendelkezett, egykor sűrű lakossággal. A környezeti viszonyok nem is igen engedték a nagy szalagtelkek kialakulását. Előző esetben a dombra, az utóbbi 32