Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

kifejezés egyaránt ismert az északkeleti megyékben, s az Alföld középső területein,

39 Szeged környékén,

40 valamint Kovászna megyében/

11 Felbukkan még az említett területeken a kecskegulya (Szolnok megye, Bács-Kiskun megye), kecskecsürhe (Szolnok megye) kifejezés a kecskecsapat megjelölésre. Kéleshalmon (Bács-Kiskun megye) gidanyájnák nevezik az elválasztás idejére — fiatal állatokból — szervezett állatcsapatot. Szórványosan felbukkan alföldi falvakban a gedanyáj kifejezés a fejős állatokból szervezett kecskecsapatra is. A kecskecsapatok elnevezéseiben minden bizonnyal alapvető szerepet játszott a más állatfajtákkal való, közös tartás, s talán ezzel is magyarázható, hogy külön terminus nincs nyelvünkben ezen állatcsoport megjelölésére csak olyan, amit a többi állatfajra is alkalmaznak. 3. Szaporítás, mustrálás Az állomány szaporítása a kecsketartásnak is fontos feladata, de ma már közel sem játszik olyan lényeges szerepet, mint más állatok esetében. A kecskék ma ugyanis nem jelentenek igazából állatvagyont. Nem cél a kecsketartásban az állomány számának növelése, lényegében azonos keretek között mozoghat az állatlétszám. A szaporulatnak elsősorban az állomány fiatalítása és — ahol fogyasztották — a hús miatt volt jelentősége. A gazdák többsége csupán egy-két állatot tart, s alkalmanként az a gond, hogy miként adjon túl a szaporulaton. Éppen ezért a kecske szaporítása körüli ismeretanyag lényegesen szegényesebb, mint más állat esetében. (Persze, egészen más lehetett a kép az elmúlt századokban, főként a hegyvidéki területeken, ahol a kecske szaporulata — a juhéhoz hasonlóan — lényeges haszna lehetett az állattartásának.) A jelenlegi kép a kecsketartás kis jelentőségére és alacsony színvonalára utal. Az említett okok miatt nem törődtek igazán az állatok fajtájával, nem fordítottak gondot a fajtisztaság kérdésére. A pároztatás rendje miatt (lásd alább) az egyébként fajtiszta egyedek utódai is néhány év alatt elkorcsosodtak, s így a tudatos állami tevékenység ellenére, mely tenyészállat-behozatallal igyekezett segíteni a hazai kecsketartást, az állomány minősége mindig is alacsony szinten 39 Sgy: B.-A.-Z. megye: Bogács, Jósvafő, Gönc, Mád.; Szolnok megye: Cséos. Cibskházs. 40 Tápé:'Bálint S., 1976. 508.; Szeged: Bálint S., 1957. I. 706. 41 Gazda K., 1974—75. 236. 5 65