Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
II. A MAGYAR KECSKETARTÁS TÖRTÉNETI VÁZLATA A magyarság állattartása — s az egész életmódja — korai történeti kérdéseinek megítélésében néprajztudományunk elsősorban a nyelvészet eredményeire támaszkodik. Nyelvünk tanúsága szerint népünk a hongfoglalás előtti időszakban, bolgár-török népekkel való érintkezés idején ismerkedett meg a kecsketartással. Mivel kecske szavunk, valamint a fiatal állat megjelölésére tájanként szolgáló olló kifejezés a VI— IX. század között, a rendkívül gazdag, mintegy 300 kifejezésből álló műveltségszó-csoport tagjaiként kerültek nyelvünkbe, melyek kétségtelenül népünk életmódbeli, műveltségbeli változását is jelzik, 1 ezért kutatóink arra következtettek, hogy a kecsketartás ismerete ebben az időszakban új vonásként jelent meg népünk életmódjában. 2 őstörténeti kutatásunk újabb eredményei, különösen a szovjet föld régészeti emlékei, a Közép-Volga vidékén egykor élt népek kulturális hagyatéka azonban ellentmond ennek az elképzelésnek. Ezek a régészeti kultúrák — bár nem köthetők teljes biztonsággal etnikumhoz — az általános gazdasági-társadalmi színvonalról megbízhatóan tájékoztatnak, s bemutatják őstörténetünk egyetemes művelődéstörténeti körülményeit. 3 Azt jelzik, hogy az ugor népesség már az i. e. III— II. évezred idején sem volt erdőlakó vadászhalász társadalom, hanem ismerte a komplex földművelő-állattartó életmód elemeit. Kultúrájukban megjelentek a termelő gazdálkodás nyomai/' s az i. e. II. évezred közepére áttértek a termelő gazdálkodásra. Ezt jelzik egyebek között a telepeken nagy számban felbukkanó háziállatcsontok, melyek között — kis számban ugyan — felbukkannak a kecskecsontok is. 5 Matolcsi János archaeozoológiai vizsgálatai szerint a kecske a többi háziállattal együtt lett is1 TESZ II. 420.; Bárczi G., 1975 3 . 45.; Bartha A., 1968. 84—85.; Dudich E., 1958. 170. 2 Győrffy I., én. II. 113. Győrffy adatát későbbi munkák is átveszik, pl.: László Gy., 1944. 333.; Éber E., 1961. 16. stb. 3 Bartha A., 1977. 24. 4 Fodor I., 1975. 51. skk. 5 Bartha A., 1977. 29. 14
