Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

elemeket, másfajta hagyományokat, s eltérő kapcsolatrendszereket teremtett. A geográfiai és szociális tényezők horizontális síkja mellett eltérő volt a kecske jelentősége az állattartás nagy rendszereiben, illetve azok történetében is. Erről azonban nem áll rendelkezésünkre meigbízható információ, nem tudjuk pontosan, hogy az állattartás nagy extenzív rendszereiben — leszámítva a szélsőséges klímájú zónákat — hogyan részesedtek az egyes állatfajok. E vonatkozásban is érvényesült persze a geográfiai determináltság. Az azonban valószínűnek látszik, hogy elsősorban a félsivatagi és sztyeppéi nomadizmus és a mediterráneumi transhumance rendszerében részesedik a kecske, kevésbé jellemző az alpi és kárpáti állattartásra. E rendszerek azonban elsősorban a geográfiai zónákhoz igazodnak, összefüggéseikből pontosat nem tudunk.

19 • Vö.: Berezowski, S. 1959. 79. skk. 13