Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

nek rendje, ez azonban gyorsan változik, ahogy a kecsketartás szerepe is alakul.

126 Recens néprajzi gyűjtések nem világítanak rá egyértelműen — a beszerzési helyek alapján — az intenzív kecsketartó körzetekre. Jelenleg azonban a bányavidékeket és ipartelepeket tartják a legjobb beszerzőhelynek, ami a kecsketartók társadalmi helyzetére utal. Napjainkban gyakran termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közvetítésével szerzik be a kecskét magánszemélyek is. Ez természetesen átalakította a kecsketartás korábbi kereteit, kapcsolatrendszerét is. A kecskék számának csökkenésével távoli területekről is felkeresik — gépkocsival — a kecsketartókat, eladó állataikért. A kecskét régen szekéren, megkötve vitték a vásárra, csak rövid távolságra (4—5 km) hajtották lábon. Szórványos adataink azt jelzik, hogy régebben a kecske értékesítése is bekapcsolódott az állatkereskedelem országos hálózatába, s volt egy közvetítő réteg, amely — más állatok mellett — a kecske értékesítésével, felhajtásával is foglalkozott. 1891. szeptember 29-én pl. 366 szerbiai kecskét hajtottak fel a budapesti juhvásárra, ugyanazon év október 24-én pedig 482 db-ot.

127 Debreceni vásárhirdetés 1889-ben — az állatvásár kapcsán — külön említést tesz a kecskékről.

128 A Tiszazug falvaiban, az 1920-ßs éviekben egy Trozsgyik Mátyás nevű embertől lehetett kecskét venni, aki Erdélyből hajtotta fel az állatokat, s Szolnok megyében értékesítette őket.

129 Fejér megyébe régen Somogy és Tolna megye felől került az eladó kecske.

130 Tápén — Andrásfalvy Bertalan közlése szerint — egy Makra Antal nevű öreg szerezte be a kecskéket, Radnáról hozta őket; mások a radnai búcsúban vettek vagy a radnai-lippai kupecektől szerezték be állataikat, akik — a szegedi juhvágóra menet — áthajtották a falun kecskéiket.

131 Mindez azt jelzi, hogy a kecsketartásnak és -értékesítésnek régen lehettek speciális körzetei, amelyek azonban az országhatárok átrendezése, s a kecsketartás jelentőségének visszaesése folytán apró, gyorsan változó körzetekre estek szét. (Ha figyelembe vesszük, hogy pl. Szlovénia területéről kiindulva Tirolt, Olaszországot, Franciaországot is érintő, több or120 Az Aggteleki-karsztvidék és a Tiszazug falvainak példáit lásd: Viga Gy., 1977. 337.; Kunt E.—Viga Gy., 1978. 580.; Viga Gy., Kecsketartás a Tiszazug falvaiban (sajtó alatt a Tiszazugi Füzetek sorozatban). 127 Bodó L., 1959. 46. ,28 Dankó I., 1971. 409. 129 Sgy. Tiszakürt. i3

° Lukács László szíves közlése. 131 Andrásfalvy B., 1971. 349. 125