Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

szagot átszövő állatkereskedelem folyt a kecskékkel is,

132 akkor talán feltételezhetjük, hogy egykor a magyar kecsketartás keretei, gazdasági érdekeltségei is lényegesen tágabbak voltak a jelenleginél.) Történeti adatainkból képet alkothatunk a kecske árának, értékének alakulásáról is. 1400-ban, egy per kapcsán a kecskét és bakot 14 solidosra, a fiatal kecskét 6 solidosra értékelték. (Ugyanakkor az ökör 10 libra, bika és tehén 4 libra, szamár 2 libra, a juh és kos pedig 16 solidos.)

133 1544-ben, a Nádasdyak számadása szerint 1 kecske 35 dénár, 1545-ben pedig ugyanott 4 kecskét vettek 1 forinton.

134 1683-ban Zemplén megyében 2,06 forint 1 pár kecske ára, ugyanakkor a juh párja 2,50 forint, 1 ló pedig 40—50 forint volt.

135 1708—09-ben, a kurucok árszabásában 1 gida 24 dénár, 1 kecske „ki megért" 1 Ft.

136 1891-ben a budapesti juhvásáron a —• fentebb már említett — szerbiai kecskék ára páronként 10—14 forint, ugyanakkor a rackajuhoké 12—17 forint.

137 Az utóbbi évtizedekben 300—500 forint között változott a kecske ára, napjainkban 1000—3000 forintot is elkérnek egy fejős állatért. A kecsketartók szerint ez az ár azonban egy-két hónap alatt megtérül. 1,2 Novak, V. 1960. 106. 133 Zsigmond-kori Okmánytár II/l. 21. (Gyulai Éva fordítása). 134 Belényesy M., 1959. 49., 150. 1)5 Adalékok... II. 339. ,3C Adalékok... XX. 252. 137 Bodó L., 1959. 46. 126