Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

Perényi Jánosnak három fia volt, akik közül halála után István lehetett a család feje, rajta kívül még Miklósról van közelebbi tudomásunk. Perényi István 1459-ben, mint zempléni főispán, a korábbi ellenségeskedéseket félretéve, a Mátyás-párti főurak között tartózkodott Budán. Bizonyára úgy vélte ekkor, hogy az új király támogatása megfelel érdekeinek. Először nem is érte csalódás, hiszen Mátyás egyik első tette a számos Perényi-várat elfoglalva tartó husziták megtörése volt. A harcokban és az azokat lezáró tárgyalásokban István személyesen is részt vett. Mint apja idejében, most is Terebesen gyülekeztek a környék főurai, hogy Giskra és Talafusz ellen vonuljanak.

57 Perényi Istvánt ezután az uralkodó kisebb udvari méltóságokba is emelte — 1463—1466 között asztalnok, majd 1468—1469 között főlovászmester volt. 1464-ben részt vett Mátyás koronázásán, majd a következő évben új adományként kapta tőle — testvéreivel együtt — Füzért és uradalmát. Nem ismerjük állásfoglalását az 1467. évi erdélyi főúri lázadás idején, de feltűnő, hogy ekkor épp nem töltött be semmilyen tisztséget. 1470-ben még ott szerepelt a Mátyás ígéretének megtartása mellett kezeskedő főurak között.

58 A király külpolitikája, a régi arisztokráciából álló királyi tanács jelentőségének visszaszorítása, s más, a főúri érdekeket sértő központosító törekvések 1471-ben a Vitéz-féle összeesküvéshez vezettek. Az összeesküvők között találjuk Perényi Istvánt is, aki bizonyára az évek óta gyűlő elégedetlenségének adott hangot azzal, hogy testvérével, Miklóssal együtt, már a határnál fogadta a trónra behívott lengyel Kázmért. Perényi Miklós még az időközben megszerzett zempléni Sztropkó várát is megnyitotta a trónigénylő előtt. Perényi István Kázmérral vonult Buda felé, de hamarosan belátva a herceg erőinek elégtelenségét, még ebben az évben visszatért Mátyás hűségére. A király megbocsátott a lázadónak, sőt, ugyanekkor a Kázmér mellett továbbra is kitartó Miklós összes vagyonát — köztük füzéri részét is — a két másik testvérnek, Istvánnak és Péternek adta. Később Miklós is kegyelmet kapott, de sztropkói várát csak 1473-ban tudta visszaszerezni a lengyelektől.

59 1472-ben Mátyás Perényi Istvánt apja egykori méltóságába emelte: tárnokmesterré tette, azonban az uralkodó és a főúr közötti 57. Perényi István János tárnokmester fia: Pettkó B. 1911. 227.; TóthSzabó P. 1917. 315—321.; Teleki J. 1852. III. 124., 196. 58. Fügedi E. 1970. 121—124.; Teleki J. 1852. IV. 160.; Pettkó B. 1911. 227. 59. Teleki J. 1852. IV. 259—260., 273., 309.; Pettkó B. 1911. 227. i* 51