Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

tokratával tettek kivételt. Közülük kezdetben a legjelentősebbek a Drugeth-család tagjai voltaik. Drugeth Fülöp, a rozgonyi csata hadvezére az Anjoukhoz hasonlóan francia származású volt, s velük együtt került Itáliából hazánkba. Kezdettől fogva a király bizalmi híve, eredményes katonája. 1312 után, nagyrészt kezébe kerültek Amadé tisztségei és birtokai. Károly király ugyanis a tartományuraságok tapasztalatait még egy ponton hasznosította. A sok vármegye igazgatása különkülön sokszor igen nehézkes lett volna, ezért bizonyos megyéket nagyobb területi egységbe vont össze. Vidékünkön ez az egység majdnem megegyezett a korábban Amadé uralta területtel, s lennek irányítását a király Drugeth Fülöpre bízta, aki kezdetben szepesi és abaújvári ispán, majd királynői tárnokmester volt, végül 1322-től haláláig az ország nádora. Várainak egy részét adományként kapta meg, a többit, mint királyi várnagy, szolgálati birtokként. Nehéz e két csoportot egymástól különválasztani, de valószínű, hogy Terebes, Barkó és Jeszenő zempléni, Palocsa sárosi, Lubló szepesi, valamint Regéc és Gönc abaúji várak az ő tulajdonában voltak, Füzért, Boldogkőt, Szakalyát, Sárost és Szepest pedig a király képében bírta. 1320 után az irányítása alá tartozó — „hétvármegye" néven íemlített — terület (Abaúj, Borsod, Gömör, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyék) ügyeit Amadéhoz hasonlóan, főleg a Vizsolyban tartott ispáni széken intézte.

25 1327-ben fiúutód nélkül halt meg, birtokai és méltóságai azonban családjában öröklődtek. Kezdetben bátyja, János volt a nádor, annak fia, Vilmos pedig abaúji, szepesi, sárosi ispán. Végül apja halálával a nádorsággal együtt Vilmosé lett nagybátyja teljes öröksége. Ennek megfelelően, tovább gyarapította birtokait, megszerezte Szalánc várát, az Ung megyei Nyevickét, felépíttette a szepességi Nedecet (11. kép). Vilmos már 1330-ban majd tíz várat tartott fennhatósága alatt, mint ezt ekkor keletkezett végrendeletében olvashatjuk. Ugyanebből értesülünk arról, hogy birtokbiztosító okleveleit Regécen, kincseit — tálakat, kelyheket, 12 ivópoharat tokban, ezüst evőeszközöket, ezüsttel kivert öveket, bársony- és selyemruhákat, sőt, aranyozott koronát — a gönci várában őrizte. ValószínűDeg Gönc volt — leg25. Ilyen mennyiségű birtokot még híres kortársa,, a nógrádi Szécsényi Tamás sem tudott szerezni, s később i& csak a Lackfiak szárnyalták túl: Györffy Gy. 1963. 52.; Kemény L. 1912. 62., 87.; Fügedi E. 1977. 83—87., utóbbiban ld. az egyes várakra az Adattárat. 27