Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

alább az egyik — székhelye, főleg itt teljesíthettek szolgálatot íródeákja, fegyverhordozói, lovászai, kocsisai, akikről szintén a végrendeletből van tudomásunk.

20 Nincs tudomásunk arról, hogy a Drugetheket nagy vagyonuk valaha is megtántorította volna királyhűségükben. Nagy Lajos ennek ellenére igen óvatos volt, Drugeth Vilmos 1343-ban bekövetkezett magtalan halála után, csupán három várat engedett át oldalági örököseinek, nyolc várat — elsősorban Abaújban és környékén — magának tartott meg.

27 Hosszabb kitérőnk után azonban térjünk vissza a füzéri várhoz, mely tehát a 14. században királyi vár, várnagyai a Drugethek, kik várnagyságukat — más magas tisztségeik miatt — természetesen helyettesükkel gyakorolják. Ez a helyettes — akit a Drugethek okleveleikben saját várnagyuknak neveznek, hiszen familiárisuk volt — 1320-tól 1330-ig ugyanaz a személy, a szolgálatának hosszú ideje miatt gyakran Füzérinek is nevezett Lampert fia Mihály mester volt. Bár számtalan oklevélben szerepel, származásáról, társadalmi rangjáról nincs közelebbi tudomásunk. Urai «elégedettek lehettek működésével, mert 1322-ben és 1327-ben összesen négy, a váruradalommal részben határos birtokot kapott adományul. Várnagysága alatt adta vissza az uralkodó a Lónyaiaknak a mindeddig a várhoz számított beregi falvakat. A tartozékok csökkenését telepítéssel, új irtásfalvak létrejöttének elősegítésével lehetett ellensúlyozni. A Drugethek gyakran telepítettek népeket birtokaikra, különböző kedvezmények biztosításával. Hasonlóan jártak el a kezükre bízott területekkel is, Drugeth Fülöp 1320-ban kifejezetten utasította is erre füzéri várnagyát. Mihály bizonyára eleget is tett a parancsnak. Valószínű, hogy ebben az időben jött létre többek között Pálháza, Pusztafalu, vagy Pusztaújfalu, s ezek a fokozatosan miegerősödött falvak ellensúlyozták azt, hogy számos Árpád-kori település elnéptelenedett.

28 26. A végrendeletet idézi: Kemény L. 1912. 62—68. 27. Fügedi E. 1977. 85. 28. Györffy Gy. 1963. 83.; Kemény L. 1912. 62—63. Az 1332—35. évi pápai tizedjegyzékből ismerjük a Hegyköz egyházainak első jegyzékét: Füzér, Kápolna, Kajata és Telki szerepel ekkor. Füzéren román korinak bizonyult a templom nyugati része, a kápolnai templom romjait a múlt században a mai nyíri templom építéséhez használták fel. Valószínű, hogy Kajatán é& Telkibányán is várhatók román kori részletek. A tizedjegyzékre: Györffy Gy. 1963. 55—57. 28