Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
mértékben, mint pl. a Tiszáét. Napjainkban is jellemző a rendkívül gyors vízszintemelkedés, illetve apadás, s az ártér régebben sem volt olyan kiterjedésű, vízzel borítottsága olyan időtartamú, hogy halászata a folyóhoz képest számottevő lehetett volna. 1 ' 1 A szabályozás tehát nem hozható ok-okozati összefüggésbe a halászati lehetőségek romlásával, legalábbis nem úgy, és nem olyan mértékben, mint a Tiszán és a Dunán. Fényes Elek még azt írta (1847), hogy „a Hernád, Tárcza, Osva vizekben való halászat sem megvetendő. Fogatik bennök: jó ízű ponty, csuka, kárász, sügér, angolna stb." 15 A XIX. század végén viszont már — ugyanúgy, mint más vizek esetében — itt is a halak megfogyatkozásáról panaszkodott a megyei monográfia szerzője. 10 Egyéb okai is voltak tehát a halfauna átalakulásának. A kortárs szerzők a szabályozást, a fiasító helyek készítésének elmulasztását, a rablóhalászatot és a kassai gyárak szennyvizének a folyóba kerülését sorolták fel okokként. 17 A szabályozás, mint ok, ha nem sztereotípiaként került a szövegbe, a Tisza-szabályozás ilyen messze is ható következményeként fogható fel. A hernádi halászok ugyanis máig azt tartják, hogy elsősorban a Tiszáról jön, s nem a Hernádban szaporodik a hal. Ezért a halászati lehetőségeknek az elmúlt évtizedekben megfigyelt rohamos csökkenésében — ezt adatközlőink meg-megújulóan felpanaszolták — különös jelentősége volt és van a Hernádon megépített duzzasztóműveknek. Hiszen a zsilipek megakadályozzák, megzavarják a halak felfelé vándorlását. A gibárti duzzasztóművet 1903-ban, a felsődobszait 1912-ben, a belső-bőcsit 1943-ban helyezték üzembe. 18 Mivel az első két duzzasztó már a század elején megépült, a néprajzi módszerekkel megismerhető hernádi halászat teljes egészében a víz életébe történt „technikai beavatkozás" következtében alakult olyanná, amilyen. A Gibárt környékiek az eltelt 1/1 Zrínyi J.—László F. (szerk.), 1961. 143—146. — A középkorban azonban, a torkolathoz közel, a Tisza-ártér tavaiban (piscina) folytatott gazdálkodáshoz hasonló lehetett a halászat (v. ö.: Szilágyi M., 1977.) Talán ezt bizonyítja egy 1281. évi (1341-ben átírt) oklevél, mely Hernádnémeti birtoknál a Hernád folyóval együtt a Morcua nevű piscina "halászati haszonvételéről is intézkedett (ÁUO. XII. 342— 345.) Források hiányában ezzel a korral nem foglalkozhatunk. 15 Fényes E., 1847. 294. 10 Sziklay J.—Borovszky S. (szerk.), 1896. 433. 17 Sziklay J.—Borovszky S. (szerk.), 1896. 433; Deseő B., 1901. 10—13, 18—20. 18 Zrínyi J— László F. (szerk.), 1961. 146, 380—381. 8
