Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
lén csónak szükséges, 0 ''' vagy — mint a hernádi példa bizonyítja — jégen kell dolgozniuk a halászoknak. 9 ' 1 A zsákszerű kishálók altípusa a kaparóháló, mellyel — a fogónyélnek a szájnyílás síkjára merőleges elhelyezése következtében — egy ember is tud halászni; nem kell segítséget igénybe vennie a hajtáshoz. 9 ' 1 A háló mérete általában azonos az ugyanott ismert farkashálóval, illetve bokorszákkal: ugyanazt a kávát és hálót a nyél másféle elhelyezésével kettős funkcióban is használhatják. 96 A Közép-Tisza vidékén azonban ismertek olyan kaparó hálókat is — ezek jelenthetik a hernádiak közvetlen párhuzamait — melyeknek kávája a hegyi patakok farkashálóinak kávájához volt hasonló méretű. 97 Szükségtelen tovább részleteznünk és pontosítanunk, hogy milyen altípusokat és változatokat különíthetünk el. A formai azonosságot és a használati mód táji különbségeit egyaránt figyelembe vevő rendszerezés mindenképpen későbbi feladat. Azt igyekeztünk hangsúlyozni a jelzésszerű felsorolással, hogy a meriszák típusú háló és a hajtóvadászat altípusai és változatai a vízrajzi különbségekkel jórészt értelmezhetőek. Ez — más megfogalmazásban és hernádi anyagunkra konkretizálva — azt jelenti, hogy indokolatlan és félrevezető lenne a hernádbűdi meriszákot és a vizsolyi vidláshálót más-más szerszámokkal összevetni, csak azért, mert méretben, formában és használati módban némiképp különböznek. Vagyis: másodlagos jelentőségű, hogy a meriszák méretével a tiszai bokorszáké látszik azonosnak, a használati mód viszont lényegesen különbözik. A Körösi csömpöly !,/ ' Valószínűleg ilyen típusú hálóval való jég alatti halászatot ír le, (de nem a hajtást, hanem a halakat csalogató világítást emlegetve) egy 1589-ben keletkezett levél: „Jövel ugh mond estuere lámpással es zakual netalán es megh elö iön az hal es eleget foghatonk. Mert anni hal uol azt monta raita, hog az zakót sem tolhatta az sok halnak miatta ala" (ti. a léken — teszi hozzá Szamota I., 1894. 494.) — az Oki. Sz.-ban (877.) a XV. századi Zakós, Zakus, Zakws személyneveket is a jég alatti szákolással értelmezte Szamota I. 95 Herman O., 1887. 329—330. a kei-eső halászat szerszámai közé sorolta, de azt is megemlítette, hogy a Bodva mentén, többen halászván együtt, botlós hajtással kapcsolják, & bokorháló-szerűen alkalmazzák az itt varsahá íónak nevezett kaparót. !l(i A Sajón is a bokrászóval egyező, s nagy méretű volt a kaparó (M. Kiss L., 1931. 116—117.) 97 V. ö.: Ecsedi I., 1934. 195—196; Babus J., 1959. 76; Sólymos E., 1965. 185. (54
