Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)
gyoni körülmények közt élő nemesek is. A székeket a templom építéséhez, gondozásához hozzájáruló nemesi hadak aszerint kapták meg, ki milyen nagy családból származott és milyen arányban áldozott az egyházra. Az első székek közt is legelőkelőbb az ún. kalapos-szék, közel az úrasztalához, mely fölött fogas van, s a templomba lépők arra teszik kalapjaikat. Az érdemszékek családról családra öröklődnek. A fiúági leszármazottak mind megkapják szüleik székét és bírják ma is. Leányok közül azonban csak a legidősebb örökli, a fiatalabbak vagy a következő székekben, hátrább ülnek, vagy házasodás esetén férjeik székébe kerülnek. Összeházasodáskor magasabb, illetőleg alacsonyabb rendű székbe kerülés lehetséges. CSÁSZÁR Irma feleségül ment NAGY Antalhoz és így az első székbe került. Ha idegenből jött férfi jött uőnek, akkor felesége érdemszékét kapta meg. (GÁL László BARTÓK Irénke második székébe került.) Előfordult, hogy jógazda nemes lányt vett el, ilyenkor az új asszony alaposan hátra kerül: DEME Mali JUHÁSZ Lajoshoz ment feleségül és a második székből az ötödik székbe került. A község tanítójának az első templomszék jár. Kihalás esetén az új család, aki megvásárolta a kihalt család birtokát, megkapta annak templomszékét is. így került a Császár-had a Farkas-had kalapos-székébe. A székek jogának fenntartása fejében a nemesek székbért fizetnek pénzben, vagy egy-két véka búzában. A templomszék nem vásárolható meg. Falusi tisztségek viselője (bíró, ennek helyettese a hites, a kurátor, csak nemes családokból kerülhet ki. Ugyanígy nemes ember lehet kondásbíró és hadnagy. Ha a bíróválasztás esetén nem találtak nemes férfit, akkor sem a partiak közül választottak, hanem a faluba bekerült idegen, jómódú, nem nemes embert jelöltek. A partiakat a bíróválasztáskor korteskedésre és szavazásra használják fel. ilyenkor alaposan etetik-itatják őket. A bíró beiktatásakor rövid ünnepi vacsorát rendeznek, — melyen csak férfiak vesznek részt — borral, erős pálinkával (bundapálinka), szalonnával, juhtúróval, kenyérrel. A falu bírája távoli rokon nagy nemesi családokkal is kapcsolatot tart. LENKEI László bíró gyakran utazott fel Budapestre és látogatta meg az ott parlamentben részt vevő távoli rokonát, LENKEI Pált. Ha a fiatal nemes ember megnősül, házassága első évében megkapja a kondásbíró tisztségét. Ö intézi a falu csordásának, kondásának a járandóságát. Összehívja a képviselőtestületet, melynek tagjai a bíró, hites és két virilis (ez utóbbi két ember külön tisztséget nem visel, de mint vagyoni tekintély vesz részt a testületben). Előadja a kondásbíró, hogy miként szándékszik kivetni a pásztoroknak a járandóságot és azt jószágonként hogy kell megosztani a jószágtartó gazdák terhére. A pásztor kap. egy évre: 16 köböl (120 liter) ve38 §y e s gabonát, 1 köböl babot, 5 köböl zabot (1 köböl = 4 véka = 4x30 liter). A fentieken kívül jár a vacsorabér, jószágtartó fejenként
