Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

v A nemesek étrendjében gazdagabb, táplálóbb ételek szerepel­nek, s bizonyos átmenet mutatkozik a polgári koszt felé. A leve­sekben (léfeélében) gyakran szerepel a füstölt disznóhús, így a sós­kalevesben, melyet a partiak üresen fogyasztanak, a nemeseknél ott díszlik a füstölt oldalas, a bablevesben a füstölt disznócsülök. A ne­mesek kedvelt étkében, a húsos káposztában ugyancsak a füstölt hús gyakori. A káposztát töltve is nagyon szeretik, inkább friss disznóhússal, melyet gerslivel, vagy rizskásával a káposzta haraszt­jába, (levelébe) tesznek. A csirkét nemcsak főzve, hanem sülten is igen gyakran fogyasztják, köretnek áttört krumplit használnak. Kü­lönlegesség disznóöléskor az ismert feldolgozások mellett a húsos hurka. Az abárolt (megfőzött) friss disznóhúst szétszaggatják, a rizs­kásával a bélbe teszik, jól megfűszerezve. Reggelire általában kávé járja, de igen szívesen megeszik a keménymagos, sós vízben egyben megfőtt, hámozott krumplit, melyhez tejet isznak. A bocskoros málét nem eszik. De a kukoricabukta, krwmplibukta itt is kedvelt. Nemcsak hagymás zsírral eszik, hanem juhtúrót is morzsolnak rá. Sok juhtartó gazda eszi. a gomolyát (zsendicét nem) és a juhhúst gulyásnak is, sültnek is. Kedvenc főtt tészta a reszelt nyers krumpli és liszt keverékéből gyúrt és a kiszaggatott sztrapacska aggasztott tehéntúróval, vagy vágott káposztával. A sütemények, kalácsok pol­gári módra készülnek. A régi gömöri úri családok idejéből még megvan a kálvinista mennyország. Ez úgy készül, hogy víz nélkül lisztet, tojást összegyúrnak, kisikálnak, négyzetalakúra vágják. Eze­ket felváltva egy-egy sor édes tehéntúróval egymásra terítik, meg­sütik, majd az egészet cikkekre vágják. Régi gömöri süteimény a túrós lepény, melyhez kaprot használnak. A gyümölcsöt újabban befőzik. Az asszonynép étkezőhelye még ma is — sok deréki és parti házban — a küszöb. Érdeklődésemre, hogy miért szeretnek a küszöbön étkezni az asszonyok, ezt válaszolták: „Szívesen eszőnk itt becsesen, magos a küszöb, nem töri fel a lábonkat". A nemesek és a partiak elkülönülését az egyházi életben és a falusi tisztségek viselésében tüzetesebben megfigyeltem. A refor­mátus község presbiterei csak nemes emberek. Már a templom pad­sorainak elhelyezése, az érdemszékek, templomszékek rendje is éle­sen jelzi ezt a sajátságos viszonyt, A templomba belépve, az úrasz­tala körül három irányban sorakoznak a padok: az úrasztalával szemben, attól jobbra és attól balra. Az első 4 szék, illetőleg pad (összesen tehát 12) és részben az 5. szék van lefoglalva a nemeseknek mind a három irányban. A 6. szék már a mindenki széke. Innen kezdve foglalhatnak helyet a partiak. A leányok külön állása, mely sok templomban megfigyelhető, itt nincs meg. Nemes lányok, asz­szonyok a férfiakkal együtt ülnek, ki-ki a maga templom-székében, míg a fiatalabb fiúk a két karzaton egymással szemben foglalnak helyet. A tehetősebb partiak, az ún. jógazdák és családjaik az ötö­dik székbe ülhetnek le. Itt találnak helyet a kisebb, szerényebb va- 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom