Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

parti játszótér, az ún. pást mellett volt meg, ahonnan a múlt században költöztek le Fülpösék a Felvég felé eső, jelenlegi Császárbelsőség területére. Fülpösék belsőségét később a Császár család vette meg. A partság faluderék felé nyúló szegélyén, a Felsőfaluhídhoz közel levő NAGY-porta az öregek emlékezete szerint MISKOLCZY-porta volt. A Csiszár-had egy ága, a Csiszár-szög családjai, akik egészen közel laknak a partsághoz, nem tartoznak szorosan a faluderékhoz. A Pusztatemplom-dűlő alatti, a község délnyugati, de periférikus részén kialakult Járdánházy-szög sem tartozik a faluderékhoz közel levő NAGY-porta az öregek emlékezete szerint MISKOLvan, s ezek magva a partság. A fentiekből a következőket lehet leszűrni: 1. A faluderék sokáig nem volt alkalmas a letelepülésre (ez természetesen vonatkozik a nemesekre és a partiakra egyaránt). Sokáig lakatlan volt. 2. A jelenlegi Szuhafő kristályosodási pontja a partság volt. Itt lelt tanyát a nemesi hadak zöme az Alsóparton. A nem nemeseik a Felsőparton telepedtek le. 3. A partságból emberöltőkön át állandóan folyt a leszűrődés a derékba, miután a Szuhapartot feltöltötték és kiszárították. 4. A nemesek és partiak megkülönböztetés újabb keletű. A faluderékba való leszűrődésnek nemcsak népesedési és a helyszűkében rejlő oka és célja volt. A leköltözés egyúttal társadalmi megnyilvánulás is volt, sőt, az ma is: a derékban alakultak ki a nemesek tágas belsőségű, módos házai. Itt csináltatott magának külön kutat majdnem mindegyik nemes család, s tette életét nemcsak módosabbá, hanem kényelmesebbé is. A derékba való beköltözéssel biztosították a nemesek a parton maradt szegényparasztoktól való társadalmi elkülönülésüket is. Erre vall a nemesek-partiak megkülönböztetés. A derékba való költözés társadalmi haladást jelent. A parton maradt nemesi családok társadalmilag is háttérbe szorultak. Erre példa különösen két nemesi család: a BOCSYak és a parton lakó BARTÓK Rafael. A derékiak egyikhez sem mérik magukat. Nem tudják megbocsátani nekik, hogy partiakkal házasodtak össze. A derékba való költözés a felszabadulás után a nem nemesi eredetűek részéről is megkezdődött: KISZEL Yék, KÓSék, GÁLék 1947-ben és 48-ban, DEMETER PÁLék 1949-ben kerültek le a derékba. NEMESI ÉS PARTI CSALADOK A község lakosságának körében végzett családkutatásaim során egyházi és történeti adatok felhasználásával az alábbi nemesi és parti családokat ismertem meg:

10 Eddig a legrégebbinek ismert a SZUHAY-had. A község hagyománya szerint jobbágytartók voltak. Ezt támogatják régi írásbeli feljegyzések is. Egy 1554-es összeírás szerint: Szuhay Sebestyénnek 7 jobbágytelke volt. Századokon át éltek itt a Szuhayak. Egy 1876-os tagosítási kataszter azonban e