Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

had elnéptelenedését mutatja. Két nevet említ: SZUHAY József né és SZUHAY Gáborné. Szerepel itt egy férfinév is: SZUHAY József, de neve előtt megkülönböztetésül olvasható naprágyi, azaz Napra«' /ról való, tehát Naprágyról újabban beköltözött. Ma már csak egy nőtag él: SZUHAY Zsuzsanna. PAIS Miklósné, mint a kihaló had utolsó tagja. A BÁRTÓK-had 1647-ben tűnik fel Szuhafőn. Forgón Mihály megállapítása szerint II. Ferdinándtól kapták nemességüket, s Abaújból költöztek ide." Az 1876-os kataszterben ezek a nevek szerepelnek: BARTÓK Bertalan. BARTÓK Ferenc és Katalin, BARTÓK István és örökösei, BARTÓK Józsefné, BARTÓK János és örökösei, átlag 20—25 hold külsőséggel. Ez a család elnéptelenedőben van. Ma csak egy férfitagja él, BARTÓK Rafael, aki a parti DEMETER Borbálával való összeházasodása folytán elszigetelődött a nemességtől. A Bartók-had régi előkelőségét igazolja egyébként a szuhafői templom 2. padja, az ún. BARTÓK-szék. A LENKEYek a maguk bevallása szerint (Forgón szerint is), igen régi, Árpád-kori család. Fő fészkük a gömöri Sajólenke, régebbi néven .Nenke. Magukat is Nenkeyeknek hívták régebben. Egy águk a XVI. században feltűnik a szomszédos Zádorfalván, egy másik águk a XVII. században Szuhafőn. Az 1876-os kataszterben igen népesek a Lenkeyek: öt Lenkey család van nyilvántartva nagy kiterjedésű külsőségekkel. Leggazdagabb e kataszterben LENKEY József 198 057 négyszögöllel. A had ma is népes idősebb tagok tekintetében: hat család van, de kevés gyermekesek. Származásukra rendkívül büszkék. Rokonoknak tartják magukat az 1848-ból feljegyzett Lenkey-századossal, aki a szabadságharc küszöbén katonáival együtt Lengyelországból hazaszökött, s akiről Petőfi megírta .,Lenkey százada" című versét, ötágú koronás névjegyet használnak lenkey előnévvel. Az 1908-ban született LENKEY Maxi családjával együtt visszaköltözött Sajólenkére. A község templomában őket illeti az előkelő 1. érdemszék. A községben a XVII. századig vezeti vissza Forgón a CSISZÁRokat is. Ök Runyávól vallják származásukat (Gömör megye). ahonnét az 1600-as években költöztek át. Az 1876-os kataszter 5 Csiszár családot tart nyilván, ezek közül leggazdagabb CSISZÁR Sámuel 69 251 négyszögöles birtokkal. A faluderékban és a Felvégben összesen három Csiszár család lakik. A templomban a 2. érdemszékben ülnek. A HUBAYak fészke Forgón adatai alapján, az 1200-as években a gömöri Hubó-község. Innen terjednek kelet felé. A XVII. században Naprágyon, majd a XVIII. században Szuhafőn tűnnek fel. Az említett 1876-os kimutatásban olvasható nevek: HUBAY Gábor, HUBAY András, HUBAY Erzsébet, HUBAY Jánosné, HUBAY Pál. Századunk elejétől a család kihalóban van. Egy tag, HUBAY József 18 az alsópartról Gömörszőllősre költözött. Férfitag nincs ma már.