Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

TÁRSADALMI ELKÜLÖNÜLÉS A TELEPÜLÉSBEN A helybeliek egyöntetűen azt vallják, hogy a faluderék, mint lakott rész régen meg sem volt. A község legrégebbi helye az északi dombokon, alig egy kilométerre északkeletre épült Latránfalva. Egy másik gócpontot is emlegetnek: Pusztatemplomot, a község északnyugati dombján. Mindkét telep elpusztult. A falu mostani tanítója, CSISZÁR Sándor, az öregek hagyományát igazolva látta az egyházi iratokban, melyek tanúsága szerint Latránfalva és Pusztatemplom megvolt a középkor elején, de később elpusztult. Ma már csak a nevük, a két dűlőnév van meg. Szuhafő a mai nevén a XV. századtól szerepel, először Zuchafeu néven egy 1427-es oklevélben (Gömör megye monográfiája), mint a Szuhayak birtoka. Hogy mely ponton települtek le a Szuhayak a XV. században, s a későbbi nemesi hadak a falu mely részeit választották, erre írásbeli adatot eddig nem találtam. A helyi élő hagyományra voltam utalva. A faluderékra vonatkozólag azt vallják a helybeliek, hogy ez a hely lakhatatlan volt: csupa ingovány, pocsolya.

8 Az öregek azt állítják, hogy nagyapáik nagyapja idején a faluderékban „még a békák kuruttyoltak". A falu derekát régi nevén Pocsa tájnak hívták.

9 E mellett a hagyomány mellett szól a két dűlő: Latránfalva és Pusztatemplom a kolostorával együtt nem a faluderékban, hanem dombon épült ki. Ezek után feltételeztem, hogy a későbbi települések is dombon alakultak ki: a lakosok az északi dombok után, a déli dombokat keresték fel. A partságon nemesek is laknak, sőt régebben a nemesi települések domináltak itt. Az említett Deme, Bartók, Bocsy családok iránt érdeklődve, azt a felvilágosítást kaptam, hogy mindig itt éltek; nem a faluderékból költöztek ide. Sőt, még néhány évtizeddel ezelőtt a KASZA-hadból is laktak itt. E négy nemesi család előtt még régebbre visszamenőleg több nemesi család ittlétére leltem adatokat. Ezek részint leköltöztek a derékba, részint elszármaztak, részint beolvadtak a parti jógazdákba. Egy részük kihalt. Egy LENKEY-házat a partságon TÓTH József, volt ragályi cseléd vett meg, viszont e ház gazdája, LENKEY László, a faluderékba költözött. Idősebb BARTÓK Rafael eladta házát DEMETER József parti, zsellérszármazású embernek és beköltözött a derékba. HUBAY József alsóparti nemes úgy költözött el Gömörszőllősre, hogy házát szétszedette és magával vitte. JÁRDÁNHÁZY László az újonnan Szuhafőre költözött SZÖLLÖSSI-családnak adta el parti házát és Amerikába ment. CSISZÁR József nemes, alsóparti lakos házát leánya, Erzsébet örökölte, akihez vőnek ment JUHÁSZ Lajos jógazda. Mind csupa biztos adat arra, hogy a parton egy sor nemes had lakott. A múlt század elején, még megvolt a FARKAS-porta az alsópart alvég felé eső részén. Ide menekült az említett ANTAL László a katonafogdosás elől. A régen virágzó, de lezüllött és kihalt FÜL16 PÖS (FILPES) család háza a szuhafőiek emlékezete szerint a felső-