Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

szerű díszítések kialakulását is elősegítették, mert a formába fújt üvegmassza fokozatosan felvette a kószítősablon negatív képét, illetve az ebbe vésett motívumok alakját is. Több esetben nem a sablon falába vésett díszek adták meg az üveg jellemző sajátosságait, hanem a természetből kölcsönzött, egyszerű, könnyed, harmonikus formák, amelyeknek megfelelően alakították ki a fából vagy tűzálló anyagból készült üvegkészítő sablonokat. Ilyen egyszerű, de mégis állandósult formákat őriztek meg a tejesüvegek (5—6. kép), a palacküvegek (7. kép), amelyek gyakorlati célt, a tárolást szolgálták. Ilyen formába fújt termékek még a mécsesek (8. kép), vasalók (9. kép), légyfogók (10. kép) is, amelyek szintén elsősorban gyakorlati funkciót töltöttek be. A 18. század második felében az újhutai üzemben már dolgoztak formába fúvott, plasztikus díszű nagyobb tároló edényeket készítő „sótos Tsináló"-k. 18. századi készítményeikből azonban nem maradt emlékünk. Valószínű, hogy már ebben a korban is készítettek nagyobb méretű korsókat, amelyek a bor tárolásának és szállításának fontos eszközei voltak. Csak a 19. századból maradt fenn néhány nagyméretű pincetokba való palack. Ez a jellegzetesen 18. századi bortartó edény a 19. században másod virágzását élte, rendszerint gravírozott díszekkel látták el őket. Formájuk az idők folyamán semmit sem változott. Általában egyedi megrendelésre készült, rendszeresen datált és monogrammal ellátott termékek voltak. A 19. század elején a bükki hutában még nem tudtak kristálystílusú termékeket készíteni, ezért nem volt jellemző a vésett díszű pincetokba való palackok készítése. Azonban a vésést festett díszekkel helyettesítették. A palackok legnagyobb felületének központi részére olajfestéssel címereket, évszámokat és monogramokat helyeztek el. A színtelen üvegeken természetszerűleg a festés nem nagyon érvényesült, a motívumok rendszerint az üveggel nem olvadtak harmonikus egésszé, a színtelen üveg nem biztosított megfelelő háttért (11. kép). A pincetokba való palackhoz hasonlóan nagyméretű tárolóedény az ecetes ballon, amelynek készítése jóval nagyobb megterhelést jelentett, mint a kisméretű üvegtárgyaké. Az üveggömbbe fújt víz gőzzé alakulva feszíthette ugyan az üveg falát, de még így is nagy erőkifejtést kívánt a ballon készítése (12. kép). A bükki üveggyártás legjellegzetesebb terméke a kínai alakos palacküvegek és a kancsók. Miskolcon és környékén nagy számban találhatók olyan hutatechnikával készült palacküvegek, amelyek kínai alakot ábrázolnak. Ezek a termékek tökéletesen hasonlítanak a miskolci Buttkay-féle kőedénygyár ,,/l/838" feliratú porcelán termékeire, amelyből két darabot őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum.

115 Valószínű, hogy a kínai alakos termékek formáit Schir József öccse, András készítette, aki egyben a Buttykai-gyár forma- 40