Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

Mikóházán régebben a fiatal párt az ablakon engedték be, hogy sokáig éljenek, az új asszony fenekét pedig a kucikhoz (kemencepadka) ütötték a szakácsnők, hogy hamar megszokja az új helyet. Az ajtón belépve egy vödör vizet kellett felrúgni az asszonynak, hogy könnyen szüljön. Gyakran kenyeret tettek az új pár vállára, hogy ne legyen benne hiányuk. A lakodalom sorrendjében kisebb eltérések voltak a Hegyközön belül, illetve a különböző korszakokban. Pusztafaluban, Mikóházán és Filkeházán régebben a vőlegény és a menyasszony násznépe csak a jegyzőnél, illetve a templom előtt találkozott, s az esküvő után mentek rendszerint a lányos házhoz ebédelni. Voltak olyan lakodalmak, ahol a két násznép külön ebédelt és külön vacsorázott, s csak a menyasszony vett részt a vőlegényes ház vacsoráján a menyasszonyos háztól (F., Pf.). A Hegyköz nagy részén azonban egyik háznál volt az ebéd, másik háznál a vacsora. Pusztafaluban a vőlegény és násznépe az esküvőt követő ebéd után felkendőzött és csengőzött ökrös vagy lovas szekérrel ment kikérni a menyasszonyt, s úgy vitték át új helyére, s kezdődött a vacsora. A régi lakodalmak színes szokása volt az 1910-es évekig a lovaslegények felvonulása a násznép előtt. A lakodalom nagyságától függően 10—20, széles gatyába, lobogós ujjú ingbe, árvalányhajas kalapba öltözött, vállukon hosszú kendőt viselő lovaslegények vezették a násznépet haza az esküvőről, illetve mentek a menyasszony elé, ha másik faluból hozták. Filkeházán a vacsora előtt érkeztek a vőlegényes házhoz a hőrészesek, a menyasszony rokonsága és násznépe, akiket a menyaszszony új otthonában, az ajtó előtt állva fogadott. Megcsókolták és mindenki tett egy pénzdarabot a kötényébe. A lakodalmat a szobában tartották, a vacsora a falak mentén körbe rakott asztalok mellett volt, hagyományosan kialakult ültetésrend szerint. Elöl, középen ült a menyasszony és a vőlegény. A menyasszony mellett foglalt helyet a két nyoszolyólány és a lánykiadók. A vőlegény mellett a násznagyok és a lánykérők ültek. A vacsora fő szervezője a nagy vőfély, ő hordta fel az étkeket a többi vőfélylyel, és minden fogást verssel köszöntött be. A vacsora hagyományos étrendje: pálinka, húsleves, leveshús, tejbekása vagy tejberizs (kb 30 éve hiányzik a vacsorából), káposzta, sült hús, bor, tésztafélék. Vacsora közben lyukaskanálba kásapénzt szedtek a bekötött kezű szakácsasszonyok. A tréfát, jókedvet szolgálta a násznagynak küldött ajándék — két tányér közé rakott macska, kisnyúl —, melyet pénzzel kellett kiváltania. Utoljára hozták be a vőfélyek a nagyméretű menyasszony-, násznagy-, nagynyoszolyó- és kisnyoszolyó kalácsot, melyből minden vendégnek adtak. Ujabban torta van kalács helyett. A kalácsokat hosszú kendővel átkötve hozták be, Mikóházán fenyő- vagy kökénygallyat szúrtak a nyoszolyókalács közepébe, s almát, diót, mézeskalácsot raktak rá. 87 A kendőket a násznagy, vőfély és a nyoszolyók kapták. A vacsora