Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

Mérleg, mérlegelés A régi abroncssoron hengerelt abroncsacélokból 10, 25 és 50 kg-os köteget készítettek ki. A II. sz. folytatólagos sor előtt dara­bolták méretre az előnyújtott bugákat. Itt volt elhelyezve egy fel­függesztett kalmármérleg, hogy az abroncssorra menő előnyújtott darabok súlyát ellenőrizzék. Az ellenőrzést rendszerint az előhenge­rész végeztette a II. sz. folytatólagos nyújtó előtt dolgozó henge­résszel, és ezt jel útján adta tudtára. Jele: Előrenyújtott és lefelé néző tenyerek le-föl mozgatása el­lentétes irányban. Próbadarab A hengerlést próbadarabokkal kezdik. Ezek rendszerint előnyúj­tott 20—30 kg-os darabok. Ezen próbadarabok használatára jellel utalnak. Jele: A test elé tartott kéz, váll­magasságban, nyújtott ujjakkal, egymás felé néző tenyérrel. A két tenyér távolsága kb. 0,5 méter. Siess! Szaporán! A hengerlés próbagyártással kezdődik. Ez abból áll, hogy egy­néhány rövidebb szálat kihengerelnek és a hengereket pontosan be­állítják. A próbázás alkalmával a levágott üregpróbákat szállító, és a próbákat léhűtő dolgozót (próbahordó) rendszerint siettetik — a várakozási idő csökkentése végett —, mert az ütemes adagolás, az üzemszerű hengerlés csak akkor indulhat, ha a termék alak- és mé­rethű. Egyébként sürgetésre, gyorsításra is serkentő. j Jele: Az egyik előretartott kézfej, félig behajtott ujjakkal, víz­szintes helyzetű alkarral, csuklóban mozgatva, egynéhány gyors kör­körös mozgást végez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom