Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

hetetlen, hogy Fur man B. Ferdinánd — az új zálogtulajdonos segítségével jutott Butykay elárverezett üzletének portékáihoz. Ilymódon nemcsak a gyár jutott Butykay volt üzlettársához, hanem üzlete is az ő köréhez. A hirdetés egyébként azt is bizonyítja, hogy az új tulajdonos, Povovszky 1843 július végén, augusztus elején indította el a sokáig veszteglő kőedénygyárban a termelést. A gyár készítményei iránt városszerte megmutatkozó bizalmatlanságot próbálja Furman B. Ferdinánd újabb hirdetésekkel szétoszlatni, amikor nemcsak azt hangsúlyozza, hogy ,,a legújabb gyártás a legfeszültebb várakozásnak is megfelel", s hogy természetesen " belőle nagy menynyiségben mindég található a raktárban gyári áron. . ,"

36 Még ugyanez év október 24-én jelenik meg a furcsa szövegű, „a miskolczi kőedénygyár" részéről leadott hirdetés is, mely szerint a gyár készítményei „egyedül Furman B. Ferdinándnál gyári áron kaphatók".

37 Nem tudjuk, mi késztette Povovszkyt annak hirdetésben való közzétételére, hogy a gyár készítményei kizárólag csak Furman B. Ferdinándnál kaphatók. 1844 májusában már Furman Frigyes is árulja a „miskolczi Kőedény"-t

38 ugyanez év őszén a miskolcin kívül telkibányai és murányi kőedényt is árul üzletében. Űgy látszik tehát, hogy a telkibányai és murányi kőedénygyárak áruikkal Miskolcra is be akartak hatolni. Mihelyt leállt, vagy akadozott a munka a miskolci kőedénygyárban, azonnal megjelentek készítményeikkel Miskolcon. Valószínűleg tehát már 1843 őszén a folyamatos termelés akadályozása, vagy még inkább a miskolci gyár maga mögött minőségi kívánni valót hagyó készítményei miatt, a telkibányai és murányi gyár is megpróbál piachoz jutni Miskolcon. Már ekkor, 1843 őszén — alig néhány hónappal a beindulás után — nyilvánvaló, hogy Povovszky nem tud megbirkózni az üzemeltetés következményeivel. Nem véletlen, hogy már 1844. július 12-én kiszivárog „a miskolci portzellán és kő- edény gyár" augusztus 1-i elárverezésének híre.

39 Noha csak 1845-ben mondják ki hivatalosan Povovszky János csődjét, Szűcs Sámuel személyében már 1844 őszén kijelölt perügyelője van. Tehát a gyár életében már ekkor megnyilvánuló helyzettel állhat összefüggésben az a körülmény, hogy előbb Furman B. Ferdinánd mellett, majd nemsokára önállóan is, a telkibányai és murányi bizományos, Furman Frigyes a miskolci kőedények raktárosa. A változást az 1844. december 10-én megjelent hirdetés tükrözi leginkább. ,,A beállandó Vásárra a Miskolczi Kő-edény Raktárát azon híres Régéczi vagyis Telkibányai porczellán kőedénnyel megbővítvén az a gyári áron alólírt árulja... Furman Frigyes."

40 1845-ben a csőd miatt teljesen leáll a termelés a miskolci kőedénygyárban. Furman Frigyes 1844. okt. 14-én kelt hirdetéséből, így valószínűleg raktárából is, már teljesen hiányzik a miskolci kőedény.

41 1845 és 1848 89 között csak egyszer találkozunk Miskolcon a miskolci kőedények