Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

petrezselyemlevél díszítéssel" készültek, míg Mildner „leginkább az Alt Wien edények modorában dolgozott". Ezzel szemben leírásaink szerint a Koós-gyár „magyaros díszű" kőedényeket, konyha- és háztartási berendezéseket, majolika dísztárgyakat gyárt, melyeket többnyire máz alatt díszít.

2 Miután a miskolci gyár gyakran, egy-két évenként váltogatta jegyeit, készítményeit könnyű kronológiailag tisztázni. Az indulás első éveiből, amikor még társas alapon, illetve Butykay Biszterszkyvel együtt birtokolta a kőedénygyárat, nem maradt fenn tárgyi emlékünk. A legkorábbi miskolci kőedényeink jegyeiben „Butykay Miskolczon" olvasható, majd az azonos kalligrafiájú, különböző nagyságú álló, majd dőlt betűs „MISKOLCZ"neves jegyekkel ellátott típusok következnek. Ezzel lényegében a Butykay-időszak alkotásain tartott szemlénknek végére jutottunk. A Butykay bukása utáni évek nem hoztak és nem is hozhattak döntő változást a gyár készítményeiben, legfeljebb a színvonal romlott az egymást váltogató tulajdonosok kezén. A Mildner—• Gräfl-korszak kétfejű sasos készítményein már érzékelhető a Butykay óta eltelt évek hatása. Ha a Butykai- és a Mildner-korszak alkotásait összehasonlítjuk, nem az irodalomból ismert különbségeiket konstatáljuk elsősorban, hanem azokat, melyek a két korszak ismert készítményei közt kétségtelenül fennállnak. Így pl. a szőlőleveles díszű edényeket nemcsak Butykay idejében készítették, ha nem az 50-es évek második felében is,

3 amikor a kétfejű sasos címeres jegyek alatt elhelyezkedő MISKOLCZ városnevet már nem gótikus, hanem latin betűkkel jelezték. Egyébként Miskolcon már az 1850. és 1860. közötti időszakban készült tálakon is érezhető — ha nem is olyan egyértelműen és pregnánsan, mint a század második felében — a gyári kerámiára ható erős népiesség. Alt Wien legfeljebb a szőlőlevelek formáiban és fűzéseiben van jelen, melyet viszont az eddigi irodalom a Butykay-korszak jellegzetes ábrázolási sajátosságai között szerepeltet, holott még tíz évvel későbbi Mildner-féle gyárban is állítottak elő ilyen díszítésű edényeket, főleg tálakat. Míg azonban Butykay idejében a bécsi stílusra emlékeztető szőlőlevelek plasztikus formában vannak jelen, a Mildner-időszak edényein festett változatban fordulnak elő ugyanezek. Arra a kérdésre, hogy miért plasztikus és nem festett mintájú edényeket készítettek Butykay idejében Miskolcon, azt hisszük, egyszerű a válasz. A Butykay-gyárnak nem voltak festői, ezért alkalmazták a plasztikus díszítést. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy még a plasztikus díszű edények is különböztek egymástól aszerint, hogy előbb vagy később készültek. Míg a csak alig Butykay bukása után készült edények máza tejfehér, a plasztikus mintájú edények színe ennél hidegebb, zöldesfehér. Az edények csengéséből arra következtethetünk, hogy a plasztikus díszű edényeket sokkal magasabb hőfokon égették, mint a festett edények egyikét-