Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

másikát. Ha az 1838 előtt és után készült plasztikus mintájú edényekkel végzünk anyagtani összehasonlítást, akkor is arra az eredményre jutunk, hogy Butykay edényei a bukása utáni edényeknél csengőbbek, de még a legcsengőbb sem éri el a porcelánokét. A plasztikus minták alkalmazását Telkibánya is kedvelte ebben az időben. Míg azonban Telkibányán színezéssel — legtöbbször zölddel — emelték ki az öntés miatt elmosódott éleket, — ilyen, vagy ehhez hasonló eljárást eddigi ismerteink szerint Miskolcon nem alkalmaztak. Ez arra mutat, hogy Butykay gyárában a mintakészítés is akadozott, a mintákat akkor is használták, amikor azokat már régen ki kellett volna vonni a használatból. Ennek tulajdonítható, hogy az edények plasztikus díszei többnyire kopottak, nehezen kivehetők. A miskolci edények hasonló mintái az azonos eljárásból adódtak. Egyébként a porcelán összerakható öntőformái a kőedénygyártásnál is felhasználhatók. Ennek tulajdonítható, hogy Telkibánya öntőformáit Miskolcon is alkalmazhatták kőedények készítéséhez. Másrészt — és ezt is szükséges hangsúlyoznunk — nálunk, Magyarországon a kőedénytől jutottak el a porcelán készítéséhez, mégpedig úgy, hogy a kőedény masszájához kívánt mennyiségű kaolint kevertek. A megfelelő arány kialakítása hosszas kísérletbe kerülhetett, ezért a kőedénytől a porcelánig számtalan műfaji variációt különböztethetünk meg. A drága kaolin pótlására több helyen — így például Herenden is — a selejtporcelán összeőrölt porát is felhasználták. Nem valószínű, hogy Miskolcon is ehhez folyamodtak, hiszen nem import, hanem hazai kaolin hozzáadásával javították kőedényeik minőségét. A későbbiek során, a Barkassy idejében készült áruknál már nem találkozunk e próbálgatás eredményeivel, így valószínűleg ez az a plusz, mely Butykay áruinak megkülönböztetett hírt és rangot biztosított, mellyel a későbbiekben is megpróbálnak versenyezni. 1847-ben Súlyán Alajos egyik megjelent s már idézett hirdetésében azt állítja, hogy a „miskolczi Porcellán és kőedény-gyár legújabb készítményű kőedényeivel nemcsak a vidékünkben jelenleg „illy nemű gyárak műveivel" versenyezhetnek, hanem „jóságok, úgy csinosságok tekintetiből" ... a gyár virágzó idejebeli, közkedveltségű gyártmányaival is. A Barkassy vagy Mildner idejében készült kőedények még nem olyan mészpátosak, mint a Koós-féle készítmények, noha abban már azonosak, hogy azok is mint ezek, máz felett színezettek. A Barkassy-gyár hirdetésében olvashatjuk, hogy különböző neveknek, monogramoknak, címereknek és emblémáknak az edényekre való felfestését vállalja. E hirdetésből is nyilvánvaló, hogy Butykay és Barkassy készítményei ily módon díszítésében, stílusban is különböztek egymástól. A díszítőelemekben ugyan nincsen és nem is lehet alapvető különbség, a díszítés módjában viszont igen nagy eltéréseket, különbségeket találhatunk.