Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

másikát. Ha az 1838 előtt és után készült plasztikus mintájú edé­nyekkel végzünk anyagtani összehasonlítást, akkor is arra az ered­ményre jutunk, hogy Butykay edényei a bukása utáni edényeknél csengőbbek, de még a legcsengőbb sem éri el a porcelánokét. A plasztikus minták alkalmazását Telkibánya is kedvelte ebben az időben. Míg azonban Telkibányán színezéssel — legtöbbször zöld­del — emelték ki az öntés miatt elmosódott éleket, — ilyen, vagy ehhez hasonló eljárást eddigi ismerteink szerint Miskolcon nem alkalmaztak. Ez arra mutat, hogy Butykay gyárában a mintakészí­tés is akadozott, a mintákat akkor is használták, amikor azokat már régen ki kellett volna vonni a használatból. Ennek tulajdonítható, hogy az edények plasztikus díszei többnyire kopottak, nehezen ki­vehetők. A miskolci edények hasonló mintái az azonos eljárásból adódtak. Egyébként a porcelán összerakható öntőformái a kőedénygyártásnál is felhasználhatók. Ennek tulajdonítható, hogy Telkibánya öntőfor­máit Miskolcon is alkalmazhatták kőedények készítéséhez. Másrészt — és ezt is szükséges hangsúlyoznunk — nálunk, Magyarországon a kőedénytől jutottak el a porcelán készítéséhez, mégpedig úgy, hogy a kőedény masszájához kívánt mennyiségű kaolint kevertek. A megfelelő arány kialakítása hosszas kísérletbe kerülhetett, ezért a kőedénytől a porcelánig számtalan műfaji variációt különböztet­hetünk meg. A drága kaolin pótlására több helyen — így például Herenden is — a selejtporcelán összeőrölt porát is felhasználták. Nem valószínű, hogy Miskolcon is ehhez folyamodtak, hiszen nem import, hanem hazai kaolin hozzáadásával javították kőedényeik mi­nőségét. A későbbiek során, a Barkassy idejében készült áruknál már nem találkozunk e próbálgatás eredményeivel, így valószínűleg ez az a plusz, mely Butykay áruinak megkülönböztetett hírt és ran­got biztosított, mellyel a későbbiekben is megpróbálnak verse­nyezni. 1847-ben Súlyán Alajos egyik megjelent s már idézett hir­detésében azt állítja, hogy a „miskolczi Porcellán és kőedény-gyár legújabb készítményű kőedényeivel nemcsak a vidékünkben jelen­leg „illy nemű gyárak műveivel" versenyezhetnek, hanem „jóságok, úgy csinosságok tekintetiből" ... a gyár virágzó idejebeli, közked­veltségű gyártmányaival is. A Barkassy vagy Mildner idejében ké­szült kőedények még nem olyan mészpátosak, mint a Koós-féle készítmények, noha abban már azonosak, hogy azok is mint ezek, máz felett színezettek. A Barkassy-gyár hirdetésében olvashatjuk, hogy különböző neveknek, monogramoknak, címereknek és emb­lémáknak az edényekre való felfestését vállalja. E hirdetésből is nyilvánvaló, hogy Butykay és Barkassy készítményei ily módon díszítésében, stílusban is különböztek egymástól. A díszítőelemek­ben ugyan nincsen és nem is lehet alapvető különbség, a díszítés módjában viszont igen nagy eltéréseket, különbségeket találhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom