Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

A gyár építése 1832 tavaszán közel állhatott a befejezéshez, hiszen ekkor már őrölték a masszát, hogy a kész minták alapján a munkát mielőbb elkezdhessék. 1833 elején javában folyik Miskolcon az edények készítése. 1834-iben a gyárban tűz ikeletkezett. A kemence üregében tárolt tűzifa kigyulladt. A „támadható tűz veszélynek meg akadályozhatása tárgyában készített javallatok"-at a városi tanácsülés napirendjén felolvasták. A szűkszavú jegyzőkönyvből is kiderül, hogy a gyár létesítése nem váltott ki városszerte osztatlan elismerést, mert voltak, akik úgy vélték, hogy a gyárat mem is lett volna szabad a tűzveszély miatt felállítani. A hatékony javaslatok és intézkedések miatt azonban „a Gyárnak fel nem álhatása eránt fen foroghatott kérdés elenyésztetvén a tett Tudósítás tudomásul vétetik."

0 A gyár tulajdonosait a jegyzőkönyv nem említi. 1833-ban még Buitykayhoz hasonlóan Biszterszky is tulajdonos. 18ß6

J

bain azonban már nem szerepel a kőedénygyár tulajdonosaiként. Ebből is arra következtetihetünik, hogy 1834 és 1836 között válhatott meg Biszterszky a miskolci kőedénygyártól. Egy 1835-ös jegyzőkönyvi bejegyzésben Biszterszky már úgy szerepel, mint ,,Fü Szer Árus". Ez is mutatja, hqgy ekkor már nem volt Biszterszky érdekelt a kőedénygyárban. 1835-iben említi a közgyűlési jegyzőkönyv, hogy Biszterszky volt „Fü Szer Árus"

7 tanulója Kubassy Mihály erkölcstelen magatartása miatt vasbaverve várja a városi tanács börtönében sorsa beteljesülését. Ez a Kubassy Mihály ugyanannak a családnak a tagja, mint Kubassy Júlia, aki a Telkibányáról 1838-ban Miskolcra költözött Hüttner József kőedénygyári „Werkführer"-nek lett a felesége.

8 Ez talán arra mutat, hogy Biszterszky Imrének ,1835-ben még lehetett, vagy akkoriban szakadhatott meg a kőedénygyárral és személy szerint Butykayval a kapcsolata. Ugyanekkor mondott le kurátori tisztéről is. Az egyházülési jegyzőkönyvek (18211—1844) egyik bejegyzése szerint

9 ,,ámbár a N. Eklésia Tagjai ezen hivatalnak folytatására tisz. Curator Urat (Biszterszkyt!) szíves kérések mellett (!) fel szólították, mind az által tulajdon házi körülményei miatta azt tovább nem folytathatna, élképpen... ezen megürült hivatalnak be töltése következvén, .. .". A gyár első éveiből fennmaradt egy-két adat még közvetve sem kapcsolható Butykayhoz, aki csak 1834—.35-ben lehetett kizárólagos tulajdonosa a kőedénygyárnak. Szűcs Miklós tíz évvel később írt állítása szerint, Butykay azzal a nyilvánvaló szándékkal létesítette a porcelángyárat, hogy nehéz anyagi helyzetében „mentőszerül" használhassa.

10 A fejlemények igazolták Szűcs Miklóst, mert alig egy-két évvel az alapítás után már jelentkeznek az adósságokból, illetve pénzügyleteiből adódó problémák. 1834-től kezdődően gyakran szerepel a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben, mint kölcsönző, il23 letve hitelező.

11 Ez is mutatja, hogy gazdasági erejét és adottságait