Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)
meghaladó vállalkozásai már ekkor majdnem csődbe sodorták. Az ellene indított keresetek száma és összege 1836-ban olyan nagy volt, hogy vagyonát a nádor zároltatta. Miután a zárlatkor 5685 ft és 7 xr értékű vagyont és 874 frt. 23 xr készpénzt találtak nála, ami tetemesen nagyobb volt, mint hitelezőinek keresete, a vagyoni zárt feloldották. 13 1836 más miatt is nevezetes dátum Butykay életében. Nemcsak azért, mert ekkor került először csődveszélybe, hanem azért is, mert ekkor fűzte szorosra kapcsolatát Götz és Bahr pesti kereskedőkkel. Ettől kezdve nemcsak anyagilag támogatják, hanem könyvelését is átnézik és korrigálják. 14 A Borsod megyei törvényszék szerint az 1838-as pesti árvíz miatt rendült meg előbb Götz és Bahr, majd Butykay József vagyoni helyzete. Ugyanis Götz és Bahr kereskedők Steiner bécsi bankár anyagi segítségével tartották fenn magukat éveken keresztül azzal, hogy Steiner pénzéből rendszeresen fizették a saját és Butykay hitelezői tőkéjének kamatait. Az árvíz miatt Steiner megijedt és megszüntette Götz és Bahr pesti kereskedőknek a kölcsönzést. 15 Götz és Bahr kereskedők előbb reagálnak Steiner hiteleinek elmaradására, mint Butykay. Ez érthető is, hiszen míg Götz és Bahr közvetlenül élvezték Steiner hitelét, Butykay csak közvetve, közvetítésükkel jutott Steiner támogatásához. 1838 nyarán — alig néhány hónappal az árvíz után — már erősen megrendül Götz és Bahr anyagi helyzete, akik ellen már 1838. augusztus 6-án elrendelik a vagyoni zárlatot. Mint láttuk, Butykay is mindent elkövet, hogy társait megmentse a bukástól. 1840 január elején (jan. 28-án) már a bécsi bankáros Steiner is megmozdul, hogy a Götz és Bahr ellen elrendelt vagyonzárt feloldják. 16 Butykayt érintette leginkább a vagyonzár, ezért — mint ez a Borsod megyei törvényszék 1842. április 7-én hozott ítéletéből kitűnik — „minden cselekvő követeléseit feljegyeztette, 17 s ezt Götz és Bahr tömegének javára s kifizetésére ajánlotta", sőt m ég gyárát is átadta a két pesti kereskedőtársnak. Közben Götz és Bahr ellen változatlanul folytak a betáblázási pörök. 1841 augusztusában — a hitelezők ismételt rohama elől — vagyonzárt kérnek maguk ellen a Pesti Törvényszéken. Augusztus 6-án jelentik be fizetésképtelenségüket és kérik, hogy a bíróság rendeljen el ellenük vagyonzárat. Adózóik között szerepel — többek között Pausenberger József borkereskedő is, akivel a későbbi miskolci kőedénygyáros, Barkassy Imre is kapcsolatban állt, sőt évekig pereskedett, melynek végére csak az 1850-es évek elején tesz pontot a Pesti Törvényszék. 18 Itt most azzal nem foglalkozunk, hogy mi történt Miskolcon időközben, pusztán Götz és Bahr társak perének alakulását követjük.
