Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

egykori berendezéséről készült rajzokat is megtalálhatjuk a Budapesti Látogatók Lapjában (1891). Koós Miksa gyára tíz évig üzemel, közben azonban 130 000 forintnyi tőkével átkerül az Agyagipar Részvénytársaság kezelésébe, melynek Koós Miksa az igazgatója egészen 1896. május l-ig, amikor a gyár nehézségeinek okát elemezve, benyújtja lemondását. A miskolci majolika- és kőedénygyár ugyanúgy részvénytársasággá alakul át, mint a herendi gyár, sőt még abban is hasonlít a herendi porcelángyárhoz, hogy 1896-ban sok évi eredményes működés után bezárja kapuit és elbocsátja munkásait. Több éves pangás után, 1899. december 1-én indul a gyár a teljes, 100 főnyi létszámmal. Ezt a foglalkoztatást azonban csak rövid ideig kíséri szerencse, mert Fleick Engelbert művezető minden fáradozása ellenére az 1900-as konjunktúrát váratlan hanyatlás követi. A gyár 1902-ben végleg beszünteti működését.

12 Ugyancsak Leszih Andor közlése szerint az 1930-as években a Miskolci Gőztéglagyárban Krupinszky László és Muhits Sándor iparművészeti iskolai tanárok próbálták életre kelteni a tradíciók szellemében a miskolci kerámiát. Vállalkozásuk — bár nem maradt visszhangtalan — a helyi érdektelenségen rövid idő múlva zátonyra futott. Néhány ekkor készült miskolci cserépedény azonban még mindig felbukkanhat a műkereskedelemben.

13 A Butykay-féle gyár 1832-től 1862-ig — néhány évnyi megszakítással — 30 esztendőn át működött. Ez idő alatt birtokosa többízben változott, termékei azonban közel azonos jellegűek, színvonalúak maradtak. Ez azzal is magyarázható, hogy a 30 év alatt nemcsak a felhasznált anyag volt azonos, hanem technikai-, technológiai eljárások is változatlanul maradtak. Ez az időszak az edények stílusában sem hozott változást. Mindez nehezíti a gyár történetének, fejlődésének áttekintését, periodizálását. 3. Gyáralaptási kísérletek — gyáralapítás (1822—1833) A miskolci kőedénygyár alapítását a Honművész

14 — Szendrei és egyéb források — 1833-ra teszi. „Miskolczon — írja a Honművész 1833. április 4-^én — Butykay és Biszterszky urak cserép és porczelláníabrikát állítanak, mellynek készítményeit különös szépségűeknek és jóságúaknak mondják". E közléssel a Jelenkorban már »március 20-án találkozhatunk, amiből nyilvánvaló, hogy a Honművész közlése már másodlagos. A gyár említése első ízben 1832-ben fordul élő, ugyancsak a Jelenkorban.

15 A miskolci „porczellán gyár" építése annyira előrehaladt, „hogy már őrlik a masszát s a már kész minták reményt nyújtanak a mielőbb készülendő edény csinossága s tartósságáról". Az alapítók közül nemes Butykay József ismertebb, míg Biszterszkynek alig volt egyéb szerepe a gyáralapításon