Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

kívül. Mint kőedénygyáros a Honművész és a Jelenkor idézett híradásain kívül egyszer sem szerepel. Az 1832-es híradás szerint a gyár alapírtója nemcsak Butykay és Biszterszky, hanem „egy társaság" volt. Ebből nyilvánvaló, hogy az alapítók között korán megindult a küzdelem a gyár kizárólagos birtoklásáért. Ennek eredményeként a társaságiból 1833-ra már csak Biszterszky és Butykay maradt, sőt, néhány év múlva Butytkay egyedül vallhatja magáénak a miskolci kőedénygyárat. Ebből azonban még nem következik, hogy Butykaynak nagyobb szerepet tulajdoníthatunk a kőedénygyár létesítésében, mint Biszterszkynek, aki ugyanúgy 'kereskedő volt éveken át, mint Butytkay. Az említett profán tennivalói mellett 1828. szept. 1'9-től szerepel az evangélikus egyházközség presbiteri jegyzőkönyveiben. Előbb mint consistoriumi jegyző, 1830. december 8-tól 1835 végéig pedig mint első curator.

16 E mellett a dédesi papírmalom bérlője és városi tanácsnok volt 1831 és 1841 között.

17 Még a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején is Miskolcon lakik, mert itt halt meg 1839-ben Mária Johanna nevű lánya és 1841-ben Miklós Béla Viktor nevű fia.

18 Molnár László szerint kiváló érzékkel kéri a városi tanácstól, hogy a kassai sorsjáték helyi megbízotti tisztségét elnyerhesse. Az ajánlásban szerepel, hogy „...mint aki az 1838-ki évtől kezdve az 184I-k évig városunkban tanácsnoki hivatalt dicséretesen viselt, s köz tudomásra városunk dísze emelésébe a Porczellán Gyár fel állításával, a Város kivilágításával munkás részt vett, s felett magát erkölcsi tekintetbe is mindenkor mint békés Polgár . .. viselte .. ."

1!) E bejegyzésből már nem érződik, hogy a gyár felállításában Butykay is közrejátszott, ment annak érdemét teljesen Biszterszkynek tulajdonítja. Ez részben érthető is, hiszen Biszterszki, mint városi tanácsnok a város fontos tisztségviselője volt, ezért érdemét a városi hivatal felnagyítja. Ezzel szemben Szűcs Miklós a Pesti Hírlapban 1845. március 8-án írt cikkében az alapítás érdemét teljesen és kizárólagosan Butytkaynak tulajdonítja. Semmi okunk sincs a Jelenkor 1832-es és a Honművész 1833-as cikkeiben kételkednünk. Butykay hitelezői között még 1842-ben is találhatunk olyanokat, akiknek 1832-től fogva Butytkay tetemes ösz_ szegekkel tartozik. Ez is mutatja, hogy a gyár alapításához szükséges tőkét hitelezők révén sikerült megszereznie. Az adósok között Biszterszky nem szerepel. Ebből, valamint más, egyéb körülményből arra következtethetünk, hogy Biszterszky nem annyira tőkéjével, mint inkább kapcsolataival járult hathatósan a kőedénygyár léte-» sítéséhez. Az előzmények feltárásához Miskolc város közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyveinek adataihoz folyamodunk, melyek között gyakran találkozhatunk Biszterszky Imre és Butykay nevével. Ekkoriban mindketten miskolciak. Butykay családjával s rokonaival itt élt, bár ikúriájuk Tiszakesziben állt, s itt volt a Butykayak ősi temetkezőhelye. Nemcsak 1840-ben tragikus körülmények közt IE