Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

3. A harmadik fázisban a kemencét behozzák, beépítik a belső térbe, természetesen a kürtővel együtt. Ez a forma már igényli a nagyobb méretű helyiséget, különben a kemence kiszorítaná a berendezést és csökkentené a férőhelyek számát is. A kemence lehet a sarokban, vagy valamelyik fal közepén, de leginkább a hátsó és a bejárati falhoz tapad (Sály-Daróci oldal, Noszvaj, Tibolddaróc). b) A kétsejtű, szoba-konyhás lakás 4. A kétsejtű lakást a pince típusban füthetik az egyik helyiségből is. Láttunk eseteket arra, hogy a külső, vagyis konyhának, vagy pitvarnak nevezhető helyiség egyik oldalfalába vágták a kemencét és így fűtötték a belső helyiséget is. A belső helyiség távolabb lévén a szabad levegőtől, melegebb is volt, a konyhában keletkezett hőt pedig egyrészt a kemence szája előtt égő tűztől nyerhette, másrészt attól, hogy a kemence a külső helyiség egyik falát áthevítette és ez is sugárzott némi meleget (Ostoros, Tibolddaróc, Noszvaj). Ez a kemence elképzelhető kémény nélkül is. 5. A kétsejtű pince típusú lakás fűtésének olyan változatával is találkoztunk, amelyben a belső helyiséget fűtötték és az így keletkezett hő nyomult át az első részbe, ez esetben a szobába. A hátsó helyiség kemencéje egy esetben a hátfal közepébe volt vágva (Ostoros, 18. kép), máskor az oldalfalába (Ostoros 19., 22., 23. kép). 6. A kétsejtű lakás olyan rendszerű fűtésére is láttunk példát, hogy mind a két helyiséget belső tüzelésű kemence látta el. Kezdetlegesebb az a forma, amelyben a konyhának a szoba melletti sarkában az élő kőbe vájták a kenyérsütő kemencét, a szobát pedig egy, szintén az oldalfalba mélyített kemence fűtötte. Mindkét kemence füstjét kürtő vezette el (Tibolddaróc). 7. A belőlfűtős kemence kettős alkalmazásának legfejlettebb formája a barlanglakásokban az, ahol az előbbi példa úgy változik, hogy a szoba kemencéje már nem vájt, hanem épített, s így teste a lakótérbe kerül (Tibolddaróc). A lakószoba füsttelenítését a kemence külső fűtésével oldották meg. A külső fűtésű kemence használata általában összefügg a kétsejtű lakással, mert a lakótéren kívül eső kemenceszájat és a konyhapatkát hosszú idők óta már külön építmény, a konyha védi. A külső fűtésű barlanglakások kialakulásához indítást adhatott az az eljárás, hogy a homlokzati rész leomlásával befelé kellett a lyuk-at tágítani és a kéménynyílás a ház elülső részébe, esetleg az új homlokzati fal elé került. Ettől függetlenül a barlanglakások vidékén épp úgy, mint hazánk más, környező tájain, az utolsó két évszázad műszaki fejlődése általánosságban a külső tüzelésű kemence és a szabadkéményes konyha kialakulásához vezetett. 43