Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

Nincs bizonyíték arra, hogy a Bükktöl délre a fennálló házakban belölfűtős kemencék lettek volna használatban bármikor is, de a barlanglakások vizsgálatának tapasztalatai ezt nagyon valószínűvé teszik. A sályi kürtös kemence semmiben sem különbözik azoktól a formáktól, amelyeket az északi hegyvidéken ismerünk. A külső fűtésű kemencével összekapcsolt tüzelőberendezés is több változatban fordult elő (86. kép): 1. A kemence külső fűtése legegyszerűbben a gádorból történik. A kemencét a bejárati falhoz építik, de szája — a falat áttörve — a gádor felé néz. A tüzelés közben keletkezett füstöt, szikrát egyedül a gádor eresze fogja fel, minthogy ebben a típusban sem kürtő, sem kémény nincs. A típust működésben már sehol sem találtuk meg, csak a hagyományból és nyomaiból tudtuk rekonstruálni. Herman Ottó andornaki képe és noszvaji alaprajza (3., 41. kép) azonban megörökítette ezt a tüzelőberendezést, ami abban az időben még gyakori lehetett. Alkalmazására egyébként csak a gádoros típussal összefüggésben volt lehetőség és hagyományára is csak itt találtunk rá (Ostoros, Noszvaj, Bogács). 2. A következő fejlődési fokozatban a kemence szája elé és a konyhapatka fölé silányabb anyagból, kezdetleges módon szűkebb tüzelőtér készül, kétségtelenül a konyha szerepében, de még nagyon szerény igényekkel. A kemence füstjét kémény még mindig nem vezeti el, ezért ez a helyiség többször nem teljesen körülzárt, valamelyik oldala nyitott. Funkcióban már ezt a típust sem találtuk meg, de Herman Ottó ostorosi alaprajzán (12. kép.) felfedezhető ez a helyiség és kamra a neve. Egerben a Cifra part 2. számú házhoz tartozó barlanglakáshoz hasonló tüzelőtér járult, amit konyhá-nak neveztek, a Fügedi u. 22. szám alatt pedig a barlanglakás elé épített fennálló ház magja éppen egy ilyen kezdetleges tüzelőhely volt. Demjénen a Petőfi u. 7. számhoz tartozó barlanglakásnak ez a konyhája szabados (két oldalát sziklafal képezte, más oldalain nyitott) volt. 3. Az ennél haladottabb fázisban a kemence szája elé szilárdabb anyagokból, vagy a lakáshoz hasonló módon kőbe vájva valódi konyha készül, a füstelvezetés azonban még mindig nem megoldott. A füst a konyha ajtaján, és ha van, ablakán át távozik. A típus egyetlen példáját Egerszalókon figyeltük meg (Felszabadulás u. 44. sz.), ahol a konyha a házra derékszögben, tufába volt vájva. 4. Végül a fennálló házak mintájára, a barlanglakásokban is kialakul a szabadkéményes konyha, a kemencét innen fűtik és a füst a kéményen át akadálytalanul távozhat. Ez a tüzelőberendezés honosodik meg a barlanglakók módosabb rétegénél, de a szegényebbeknél gyakori volt egy ennél olcsóbb, kezdetlegesebb megoldás. Itt a kemence szája felett a konyha mennyezetébe tágasabb lyukat fúr44