Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

helyiségekből összetett lakás, közöttük kettő lakószobából és pincéből, kettő pedig még ezen kívül kamrából is áll. A lakott pinceházakból kiválasztottuk az Arany J. u. 5. számút, hogy bemutassuk, mint Tibolddarócra jellemző példát (68—70. kép). Századunk elején a lakás tulajdonosa valamelyik „nagy uraságnál" cselédkedett, földje nem volt. A ház szűk udvarát vakolt és meszelt kerítés övezi, két oldalról pedig már természetes tufafalak zárják le. Ezekbe sertésólat és baromfiólat vágtak. A lakás szoba-konyha-kamra beosztású, amelyben a kamra a konyha hossztengelyének folytatásában fekszik. A konyhában a kamra közfalán kemenceszáj, alatta konyhapatka, felette „kürtő", amit alul deszkaperem szegélyez, a kürtő szabadkéménybe torkollik. A padkán 1920ig még főztek, szabad tűzön, később azért nem bontották el, mert a kemencében továbbra is sütöttek kenyeret és a parazsat erre húzták ki. A kemence a kamrában áll, s arról nem tudnak, hogy valaha a szobából vitték volna oda, mert 1935. előtt emlékezetük szerint már „rakott masina" volt a helyén. A szomszédos falvak hasonló megoldásai nyomán feltételezhető, hogy a lakás magja a II. és a III. sz. helyiség, amihez az I. sz. csak később csatlakozott. A barlanglakás 1970. évi berendezése egy cselédkedő-napszámos családfő háztartását, lakásmódját tükrözi, ahol a szoba berendezése eltér a hagyományos sarkostól és a két világháború közötti divatot követi azzal, hogy az ágyakat nem a falak mentén, hanem párosan, a szoba közepe felé állítják. A 17. számú szekrény helyét télen kályha foglalja el. A falu szélén emelkedő hegyen, a Parton a néhány ma is használt pinceház mellett számos lakatlan, sőt romos is van (71. kép). A lakott pinceházakat többnyire korszerűsítették — megváltoztatták tüzelőberendezésüket, ablakaikat stb. —, de a tulajdonos néha számot tud adni a változtatás módjáról, idejéről. A lakatlan üregekről nem tudtunk információkat kapni, de régiesebb formát őriznek, mint az előzők, kétségtelenül azért, mert még a modernizálás megkezdése előtt hagyták el őket. A Parton, melynek egyes részeit Gyöngyvirág, Rozmaring, Arany J., József A. stb. „utcá"-nak nevezett el egykor a közigazgatás, — öt barlanglakást vizsgáltunk meg, közöttük kettőt még laktak, három már romos volt. A legegyszerűbb alaprajzi elrendezésű a Rozmaring u. 8. számú (75. kép). A jelenleg szoba-konyhás lakás konyhája mintegy 50 évvel ezelőtt lakószoba volt, amihez csak később vágták a mai szobát (1). A régi „ház" mennyezetén kürtő nyoma látszik (2), ami mögött a hátsó fal közepéig benyúló kemence volt. A kemence két oldalán nyoszolyák álltak. A helyiséghez a bejáratot védő kisebb konyha is tartozott (3) tűzhellyel, kürtővel, ennek azonban már nincs nyoma. 33