Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

A közelben áll egy jelenleg pincének használt barlanglakás két helyiséggel. (74. kép.) A külső konyhapitvart a belső lakószobától közfal választja el, s ezen ajtó- és ablaknyílások vannak tok nélkül. A konyha kőbe vájt kemencéje fűthette a lakószobát is. A Rozmaring u. 2. számú lakás konyhájában ma is látható a kőbe vájt kenyérsütő kemence, előtte a főzésre szolgáló patkával, de az egykor föléje boruló kürtő már hiányzik. A lakószoba fűtését belső tüzelésű, épített kemencével oldották meg, ennek füst jet a mennyezetbe vágott kürtő vezette el. A Rozmaring utca egyik romos pincelakásában (76. kép) a konyha belső végén nagy méretű kürtő (4) látszik, aminek kemencéjét valószínűleg akkor bontották el, amikor a pincét (3) ásták. A konyha belső végén U-alakban alvásra alkalmas patka (5) húzódik. A szobát kőbe vájt kemence fűtötte (6). A Part egy másik lakatlan pinceházában (77. kép) hasonló, kettős fűtő-tüzelő berendezést láttunk. A konyha (1) végén kőbe vájt sütőkemence (3), előtte a mennyezetbe vágott hatalmas kürtő (4), a lakószobában pedig a mennyezeten talált kürtő (5) helyzetéből következően a hátsó fal közepén álló kemence volt. A konyhából ajtó nélkül kisebb pince nyílik (6). Kacs A település délnyugati részén és a Várhegyen voltak barlanglakások, számuk az 1930-as években 22 volt, 144 lakóval.

49 1970-ben iskolai tanulók közreműködésével 6 pinceház adatait vettük fel, mind használható állapotban volt, bennük összesen tizennégyen laktak. Valamennyi lakás egyszobás volt, legfeljebb egy-egy kamrával, vagy pincével, összesen két lakás mellett találtunk pincét, ezek a lakószobából nyíltak. Kétségtelen, hogy ezek a pinceházak mind igen szegény családok tulajdonában voltak, istálló pl. egy lakáshoz sem tartozott. Sem a Dózsa Gy. u. 12. számú, sem a Várhegyen felmért, romoB barlanglakás nem tipikus a kácsi viszonyokra sem méreteiben, sem elhelyezésében, vagy kényelmi berendezéseiben. A Dózsa Gy. u. 12. számú háznál a külső terepszintnél két-három méterrel mélyebben fekvő udvarba lépcső vezet (72—73. kép), a lépcső mellett kút (IX.). Az udvar egyetlen fennálló építménye a sövényfalú, tapasztott kukoricagóré, a „kóter". A kisebb gazdasági építmények, mint a sertéséi, (VII.) és a baromfiólak már tufában vannak. Maga a lakás hat részből áll, a „pitvar"-nak nevezett tornácból a „ház" nyílik, onnan a „komra", ami egy időben fűtőtere volt a házinak — itt állt a kemence —, ma pedig a fürdőszobához hasonló szerepe 34