Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

adminisztrátorához és Diós-Győr várának elöljáróihoz küldött dec. 14-i, bécsi dátummal, affelől, hogy az érintett Miskoltz város összes rendesen fizető bérlője, aki a Tót-utzán, a Pap-szeren és a Boldog­ságos Szűz ugyanebben a városban alapított egyházközségében él, hogyan teljesít bizonyos megszokott szolgáltatásokat és fizetéseket Szent István király és a Boldogságos Szűz Mária egyházközségének hasznára és szükségleteire. A másik templom ugyanabban a sorban a város keleti szélén a Minden Szentek tiszteletére alapított régi templom volt ugyancsak katolikus, amelyről az 1407-re vonatkozó évkönyvek azt közölték, hogy a város végén alapított Minden Szentek ispotály-egyházának vezetőjét Szikszói Battkus Jánosnak nevezték. Ugyanennek az egy­háznak a romjaiból a váci püspök költséghozzájárulásával, a Szent Tógáról és kiváló erényeiről híres Foglárok, Márjásiak, Guszti­inak, Miklóssyak fáradhatatlan buzgalomával egy új és tágas, szé­pen boltozott és arany festményeiről híres templom épült újjá. Végül a harmadik templom az új városban 1729-ben így kez­dett épülni: volt ott egy bizonyos lejtős síkság, ami az egykori ka­tolikus temetőnek és a boldogságos Szűz Mária már-már elhagyott egyházának volt szentelve. A minorita rend barátai 1728 október havában a császári-királyi felségtől nagyon buzgón kérték, hogy a visszatérhetési jog szerint adja nekik vissza ezt a síkságot, mivel az egykor hozzájuk tartozott. Ezzel szemben a helvét hitvallásúak sza­kadatlanul azt bizonygatták, hogy az Égi Boldogasszony, Szűz Mária fentnevezett eklézsiája az egyházközséghez tartozott és a já­szói prépostság által kibocsátott rendelet alapján és I. Ferdinánd király kiváltságai szerint sohasem volt a főtisztelendő minorita­atyáké. Ezt a helvét hitvallásúak írásbeli kérelmére 1593 márc. 22­én Rudolf császár és király is megerősítette azokban a békefeltéte­lekben, amiket Bocskai István fejedelem közbenjárására kötött. Mindez azonban nem akadályozta meg a tisztelendő minorita atyá­kat abban, hogy megmaradjanak szándékukban, és rendjük megszi­lárdítására, meg azért, hogy a városi polgárok közé befogadják őket, érvüknek nagyobb nyomatékot adjanak; azt tudniillik, hogy a ró­mai-katolikusok számára nincs elég pap; — ezt az érvet a helvét hitvallásúak a következő módon próbálták visszafordítani: hogy ez a hiány csak ürügy, és ez a dolog magában véve nem oly nagy je­lentőségű, mint amennyire szavakkal felnagyítják; és hogy Miskolcz városában csak kevés római-katolikus van, az egész nemességben csak 5, a nép körében pedig kb. 4 család, akiknek ott állandó lakó­helyük van; ezeknek az embereknek a lelki istápolását a hercegprí­más és Althan gróf váci püspök őeminenciája által küldött két ka­tolikus pap mindig ellátja a szomszédos, ugyanazon apátsági terü­lethez tartozó, Mind-szent nevű városban, és az ott levő katolikus templomot, amit Minden szentek tiszteletére szenteltek, ugyanaz a bíboros hercegprímás őeminenciája 16 öl hosszúságban és 8 öl szé­lességben oly naggyá bővítette, hogy a mostani templom az új épü­let hajójában épül, amelyben, midőn befejezik majd, nemcsak a mostani katolikus nép, hanem tízannyinál nagyobb tömeg befoga- 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom