Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

ni Mária, az istenanya anyjának, Szent Annának a tiszteletére, ün­nepélyes módon, a mi és utódaink lelki üdvéért; ha ezt valaha el­mulasztanák és abbahagynák a misetartást, attól kezdve szűnjék meg és veszítse érvényét jelenlegi szabadságuk és kiváltságuk is: ez aka­ratunk és határozatunk. Ezért rábízzuk hűséges főispánunkra, vagy alispánunkra, vagy akár Diós-Győr várunk hivatalnokaira, valamint a fentemlített városunk összes bírájára, jelenlegi és jövendő esküdt­jére, hogy az említett plébánost, valamint a jelenlegi és jövendő pa­pi személyeket engedjék még inkább ezzel a szabadsággal és a fent­említett kiváltsággal békésen élni, amíg abba nem hagyják az emlí­tett miseszolgáltatást, és őket ezen engedélyezésünkkel szemben ne akadályozzák, ne zavarják, ne kötelezzék semmilyen előírt jövede­lem kifizetésére, és semmi módon ne merjék gátolni a jelenlegi in­tézkedéseket, amelyeket az előbbiek megerősítésére függő pecsétünk alatt kiadtunk átolvasás után visszaadva felmutatójának. Kelt, Budán, 1504, május 13-án a boldog Magyarország király­nőjévé való koronázásunk második évében. Ezt a fentemlített levelet 1563-ban megerősítette az egykor ha­sonlóképpen felséges Ferdinánd, az Isten kegyelméből örökös római császárrá, Németország, Magyarország stb. királyává választott her­ceg, egy rendelet formájában kiadott intézkedésében, amit a dicső 21 Pesthi Ferenchez, Felsőmagyarország királyi jövedelmeinek akkori

Next

/
Oldalképek
Tartalom