Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

biztosítják, hogy amíg és amikor így kényszerít a szükség arra, hogy a város eladó legyen, ugyanennek a nemességnek elővételi joga lesz a városra. 5. Végül kinyilvánítják, hogy az ilyen módon eladóvá lett jó­szágok leendő elszámolása alkalmából az ilyenek jelenlegi birtoko­sai birtokba vevőiket fölhívatják arra, hogy előre tűzzék ki a visz­szavétel időpontját, nehogy valamilyen módon elveszítsék pénzösz­szegeiket, ha azokat véletlenül utódaik számára az őseik ruházták be, vagy, hogy ne kelljen ugyanezeket más kerületből az uradalmon kívül súlyos teherrel követelni az ilyen birtokba ve vöktől. Ami a nem nemesek közösségét illeti, ez hajlandó volt beruhá­zott összegeinek felszámolására, és a követek közbenjárására fel­mentették az igen terhes munka és mindenféle egyéni felszámolás alól; s eszel együtt magára vállalta a közterhek viselését, és ma­napság vagy adófizetéssel vagy illetékkel tartozik. X. § ÉPÜLETEK Ha egy idegen Csaba vagy Felső-Zsoltza falvak felől tart Mis­koltz felé, egyebek között a három templom nagyszerű látványában gyönyörködhet, és a város legszebb részét fogja látni, amely kiemel­kedik kis dombjaival, templomainak és tornyainak magasbaszökő te­tőivel, de arra fogja csábítani, hogy közelről nézze meg a város gaz­dagságát. A templomok közül régisége miatt az első helyet érdemli ki az, amely az Avason épült, és ma a helvét hitvallásúak szolgála­tára áll. Ez a templom egykor a római katolikusok tulajdona volt, de Szt. István, Magyarország első királya tiszteletére szentelték, ahogy az Magyarország dicső királynőjének, Annának leveléből kö­vetkeztethető, amelynek szövege ez: Mi, Anna, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. ki­rálynője jelen iratunk erejénél fogva emlékezetére bízzuk és tudat­juk mindazokkal, akiket illet, hogy felségünk színe elé járult a tisz­telendő János miskoltzi plébános, és a maga, valamint az összes káplánok, azaz a kápolna-, a kórház- és az oltárigazgatók nevében, akik a fentnevezett Miskoltz Szt. István tiszteletére emelt plébániá­jához vagy az alá tartoznak és ott élnek, azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy amennyire jóindulatuktól telik, de lelki üdvösségünk gondtalan reménye miatt is — őt magát az említett egyházi embe­rekkel együtt, hasonlóképpen a város közepén fekvő házaikat is, minden fizetéstől, adókötelezettségtől, vagyonbevallástól rendes és rendkívüli taksától és szolgáltatástól, a hegyen és a Diós-Győr vá­rához tartozó területeken fekvő földek bor-, termény- és búza-kilen­cedétől, azaz mindezeknek a mi felségünket illető felétől méltóztas­sunk felmenteni, s nyilvánítsuk őket az elkövetkező örök időkben teljesen menteseknek. Ezért az említett János pap saját, valamint jelenlegi és jövendő káplánjai nevében megígérte, hogy ők — viszonzásul — az elkö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom