Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

TOPOGRAPHIA OPPIDI MISKOLTZ HISTORICO-MEDICA. MISKOLTZ VÁROS TÖRTÉNETI-ORVOSI HELYRAJZA I- § A város földrajzi szélessége és hosszúsága Miskoltz Borsod vármegye székhelye Felső-Magyarországon, és a Szt. Korona birodalmának saját városa, földrajzi szélessége, 47° 55'. Leghosszabb nappalának a tartama 15

h 55' 36". Földrajzi hoszszúsága a Ferro szigeti délkörtől számítva 38° 3'. II. § FEKVÉSE Nem ok nélkül választották ki a védő istenek és az emberek ezt a helyet városalapításra, és nem kételkedem abban, hogy az első ide érkezett telepesek felkiáltottak magukban: Zászlótartó, állítsd fel a zászlót, itt lesz legjobb maradnunk. Ugyanis, amerre a város nyugat és észak felé tekint, onnan egy igen kellemes völgy terül el, és ma kőbányáiról híres dombok emelkednek: innen kezdődnek azok az erdők, melyeket kedvel az állatvilág, a szarvasok, őzek, fajdok és foglyok, és amik hasznosak a lakosságnak is épületek emelésére és disznók hizlalására a diós-győri és bábolnai dombok fekvése viszont szőlőművelésre alkalmas. Keletről a Sajó széles folyása és a búzamezők meg a legelők kellemes látványa gyönyörködtet. Délről a szintén bortermő Havas, Tapoltza és Mind-szent dombok, amelyek a Csaba, He jő és Szirma falvak, illetve a Sajó folyó felé szelíden lejtő síkságba mennek át, bőven teremnek szőlőt és gabonát. A város a két domb közötti völgyben terül el; az egyik mintegy pajzsként védi a déli szelektől, a másik az északi szelektől. A város töb-